- tartási módok
- minősítő rendszer
- tenyésztésbe vétel szabályai

4. Minősítési rendszer

Az osztályba sorolás alapvető feltétele a tenyészszemlén a tenyészthető minősítés megszerzése.

Minősítési rendszernél figyelembe vett szempontok:

Fenti szempontok alapján 3 osztályba soroljuk a tenyészegyedeket, amelyek:
1., Elsőosztály
2., Másodosztály
3., Harmadosztály

4.1. Saját kiállítási eredmények pontozása:

4.2. Munka eredmények:

Pontozásba beszámítható kiállítások: FCI tagországokban FCI kiállításokon elért eredmények, nem FCI tagországokban az FCI által elismert eredmények. Magyarországon csak az Egyesület által rendezett kiállításokon megszerzett eredmények. A pontozás során csak egy eredmény (a legmagasabb) vehető figyelembe. Kivéve KLGY címeket, ezen címnél 3 eredmény pontszáma összevonható (pl. 3 KLGY = 27 pont).
Olyan tenyészegyed esetében, aki rendelkezik mind kiállítási, mind munka eredménnyel, azoknál a pontozásnál a két legjobb eredmény összeadandó, de a maximum 40 pontot nem haladhatja meg.


4.2. Szűrővizsgálatok eredményei

A tenyésztésbe vétel feltétele az angol és a vörös fehér ír szetter esetében csípőízületi röntgenvizsgálattal történő szűrése, míg az ír és a gordon szetter esetében a csípőízületi diszplázia szűrésen kívül szükséges még az egyedek progresszív retina atrófia (rcd4) genetikai szűrővizsgálata is. A minősítési rendszerben az örökletes betegségekre való szűrés a maximális elérhető pontszám 20 %-át teszi ki.

4.2.1 Csipőizületi dysplazia (CSD)

Meghatározás: A csipőizületet alkotó csontok (combcsont feje, csipőízületi mélyedés, szalagok) rendellenes fejlődése és az ebből adódó mozgászavar és esetenként a ficam kialakulása. Többnyire a medencecsont vápája (Az a csésze alakú rész, ami magába foglalja a combcsont gömb alakú fejét) fejlődik sekélyesen. Ennek következtében a combcsont nem elég feszesen illeszkedik a medencéhez. A betegség súlyosságától függően a mérsékelt izületi lazaság és a teljes ficam között bármilyen átmeneti forma előfordulhat. A laza, a „kotyogó” ízületben az egymáson elcsúszó, egymással érintkező csontfelszínek tovább károsodnak, és ez az oka annak, hogy a fiatal kutyákban kimutatott diszplázia a későbbiekben mind súlyosabb tüneteket mutathat. A bántalom nem veleszületett jellegű, de mégis örökletes háttérrel rendelkezik. A kórkép gyakorlatilag csak a megszületés után, főleg a gyors növekedéssel és a különféle környezeti behatásokkal manifesztálódik. A súlyosbodásért leggyakrabban a felelőssé tehető környezeti hatások: hiányos, kiegyensúlyozatlan vagy túltáplálás, a D- vitamin, a kalcium, a foszfor, a fehérje túladagolása vagy hiánya. Kivételesen a betegség lehet szerzett jellegű is, ami csak komoly környezeti terhelések, traumák hatására alakul ki.

Tünetek: A beteg kutya fekvésből nehézkesen áll fel, sokat fekszik, keveset fut és ugrál, séta közben indokolatlanul hamar elfárad és gyakran leül, lefekszik, kíméli a hátsó lábat; felnőtt kutya ügetés helyett gyakran poroszkál, időnként sántikál. Súlyosabb esetekben a sántaság állandósulhat és teljes mozgásképtelenség alakulhat ki, néha felnyüszít vagy vonyít az állat egy –egy rossz lépéskor. Ekkor már elviselhetetlen a fájdalma. Ezért is olyan fontos, hogy mindent megtegyünk egészséges csípőizületű kutyák tenyésztésért, mert a diszpláziás kutyák egy része egész életét fájdalommal éli le. Ha egy kutyának világos a szeme, gyenge a pigmentációja, esetleg rossz a faroktartása, attól még boldog kutya lehet. De a sántikáló, megnyomorodó kutya élete fájdalmas magának a kutyának és gond a gazdának.

Öröklődés módja: recesszív génekhez kötött, sokgénes, változó penetráciájú öröklődésű. Ez azt jelenti, hogy több, a diszplázia kialakulására ható aktív gén együttes jelenléte kell a diszplázia tényleges kifejlődéséhez.

Megjegyzés: Azonban azt sem a röntgenfelvételről, sem pedig a tünetek súlyosságából, nem lehet megmondani, hogy a diszpláziára vonatkozóan milyen a genotípusa, tehát hogy benne hány gén és milyen mértékben hordozza és örökíti a betegséget. Az örökítés és a tenyésztés szempontjából sokkal értékesebb a mentes szülőktől származó enyhe diszplázia fokozatú egyed, mint a közepes vagy súlyos szülőktől származó mentes. Ez utóbbi kutya nagy valószínűséggel „alvó” géneket örökölt, mely gének őt magát nem betegítették meg, viszont utódaiban a diszplázia előfordulásával komolyan számolni kell. Minél több egy kölyök ősei közt az egészséges csípőizületi egyed, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kölyöknek is jó csípőizülete lesz. A tenyésztők feladata és felelőssége, hogy a kutyákat minél több generáción át ép csípőizülettel tenyésztése.
Gyógykezelés: Enyhébb eseteiben gyógyszeres kezelés javasolt. A súlyosabb esetei sebészeti úton korrigálhatók.

A vizsgálat időpontjában a kutyának a 12 hónapos kort be kell töltenie. A kutya törzskönyvét be kell mutatni a vizsgáló állatorvosnak, aki köteles az egyed azonosságát ellenőrizni és igazolni azt. A röntgenfelvételen annak azonosíthatóságának érdekében szerepelnie kell a kutya microchip számának és a felvétel dátumának.

Bármelyik kamarai engedéllyel rendelkező állatorvossal el lehet végeztetni, akinek a megfelelő röntgenberendezése ehhez megvan. Kizárólag altatásban végezhető. Az állatorvos felelős a kutya azonosításáért és aláírásával, pecsétjével igazolja azt.

Lebonyolítási rend: a szűrési eredményt az állatorvos 15 napon belül elküldi az Egyesületnek, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe. A kutya tulajdonosa beleegyezéssel hozzájárul ahhoz is, hogy a bírálat eredményét az AVBM révén nyilvánosságra kerül.

Szűréskor a csípő állapota 5 fokozatba sorolható.

Az Egyesület elfogadja a BVA (British Veterinary Assocation) és az OFA szűrési eredményét, melyek az alábbi táblázat alapján kerülnek elbírálásra:

A közepes diszplázia szűrésű tenyészegyed különlegesen indokolt esetben a tenyésztésvezető engedélyével egy alom erejéig kaphat tenyésztési engedélyt. Tovább tenyésztéshez szükséges az előző alom minimum 50 %-nak szűrési eredményének (mentes és enyhe fokozat) bemutatása.

4.2.2 progresszív retina atrófia (rcd4) genetikai szűrővizsgálata

Szűrése vörös ír és gordon szetter esetében kötelező a tenyésztésbe vételhez. A jelenlegi tenyésztési kritériumokat az AVBM egyesület a későbbiekben az állomány javulása esetén módosíthatja.

A PRArcd 4 mentes egyed korlátozásnál nélkül tenyészthető.

A PRArcd 4 hordozó egyed tenyésztése mentessel korlátozás nélkül.

A PRArcd 4 beteg egyed CSAK mentes egyeddel tenyészthető.

Lebonyolítási rend: a szűrési eredményt az AHT közvetlenül küldi az Egyesületnek, ahol azonnal számítógépes nyilvántartásba kerül, és bevezetik a törzskönyvbe. A kutya tulajdonosa hozzájárul, hogy a bírálat eredményét az AVBM nyilvánosságra hozza.

Ha az egyed szűrővizsgálatra 0 pontot kapott, akkor automatikusan nullázza az össz pontszámot és a tenyésztésből ki kell zárni.

III. Utódellenőrzés

A tenyészkanok és tenyészszukák egészséges utódok esetében 20 pontot kapnak a minősítő rendszerben. Abban az esetben, ha még nincsenek ellenőrizhető egyedei, akkor feltételezni kell, hogy nem örökít betegségeket, és leendő utódai egészségesek lesznek.

Tenyészkanok esetében: a különböző szukáktól született almok 10 %- ából származó utódok, de minimum 3 különböző szukától született alomból származó utódok eredményeinek bemutatása. 1 alomból 1 kölyök eredményének bemutatása szükséges.

Tenyészszukák esetében: minimum 2 különböző kantól származó 1-1 utód eredményeinek bemutatása szükséges.
Lebonyolítási rend: szűrési eredmények másolatának bemutatása az 1 sz.nyomtatványon.

Ha az utódoknál nagy gyakoriságban előfordulnak örökletes betegségek vagy közepes vagy súlyos diszplázia, abban az esetben a tenyészegyed 0 pontot kap. Ebben az esetben a tenyésztésvezetőhöz továbbítják az adatokat, és ő dönt a kan illetve a szuka tenyészengedélyének visszavonásáról.

IV Származás vizsgálat:

a felmenőkre és oldalági rokonokra vonatkozik (3 generációra vizsgálva). Felmenők: szülők, nagyszülők, dédszülők. Oldalági rokonok: testvérek, féltestvérek.

A champion megjelölés ebben az esetben egyaránt jelenthet munka vagy szépség champion címet.
Az ősök később megszerzett eredményeit utólag igazolhatja a kérelmező.

Első osztály feltételei: 81 – 100 pont
Az első osztályú kategóriába sorolandó tenyészegyednek rendelkeznie kell ösztönpróbával, kiállítási eredmények mellé, illetve nemzeti championnal a munka eredményekhez.
Másod osztály feltételei: 51 - 80 pont
Harmad osztály feltételei: Aki rendelkezik tenyészszemlével és az Angol Vizsla Barátok Magyarországi Egyesületének minősítő rendszerében II-es pontban jelölt szűrővizsgálatot elvégezte és ott 10 pontot ért el.

Minősítési rendszer magyarázata:
Az osztályba sorolásnál egyik szempont többlet pontja nem használható a másik szempont mínusz pontjának korrigálására. Minden egyes feltételt külön - külön teljesíteni kell. Minden évben a kanokat és a szukákat osztályba kell sorolni, a tenyésztők által igazolt eredmények alapján. A lista nyilvános és mindenki számára hozzáférhető kell legyen. A minősítés naptári évre vonatkozik. Import ill. átmenetileg itt tartózkodó egyedekre is érvényesek a szabályok.

Amennyiben az osztályba sorolás 4 szempontjából 3 közül (kiállítási eredmények, utódellenőrzés, származási vizsgálat) bármelyikből 0 pont az egyed teljesítménye, automatikusan harmadosztályba soroljuk.

Az az egyed, amelyik kizárólag az AVBM Egyesület tenyészszemléjével rendelkezik, TENYÉSZSZEMLÉZETT egyednek nevezzük.

5.TENYÉSZTÉSBE VÉTEL SZABÁLYAI

5.1. Tenyésztésbe vétel feltételei

5.1.1. Csak egészséges egyedekkel, az állatvédelmi törvény követelményeinek betartásával szabad kutyát tenyészteni. Tenyészkutyák és kölykök részére megfelelő tartást kell biztosítani (lsd.:II.fejezet, 3.pont) Ehhez alapvető feltétel a tiszta, a fajtának megfelelő tartás, gondos ápolás, elegendő szabad kifutó és emberi odafigyelés.

5.1.2. Tenyésztésbe csak olyan szetterek állíthatók, akik:

- Az AVBM Egyesület által kiadott vagy az FCI által elismert származási lappal rendelkeznek,

- „tenyészthető” minősítést szereztek az AVBM Egyesület tenyésszemléjén,
- rendelkeznek az előírt egészségügyi szűrésekkel.

Az AVBM Egyesület a „B” származási lapot nem fogadja el.

Amennyiben az importált szetter a származási országban nem lett chippelve, akkor azt a tulajdonosnak utólagosan pótolnia kell, majd a honosított származási lapra illetve az AVBM egyesület adatbázisába regisztrálásra kerül. Az országban átmenetileg tenyésztés ill. kiállítás céljából tartózkodó kutyákra ez nem vonatkozik, de az azonosításuk kötelező. Import kutyák csak honosított származási lappal szerepelhetnek.

5.1.3. Olyan szetterek, akiknek a szülei az AVBM Egyesület tenyésztésengedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, az AVBM Egyesület törzskönyvébe nem vehetők fel.

5.1.4. A vemhesen importált szukáknak az ellést követő lehető legközelebbi alkalommal kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt. Az alom bejelentése után a származási lapok kiadása addig szünetel. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők törzskönyvi nyilvántartásba.

5.1.5. Importált kanokat, még akkor is, ha külföldi Champion címük van, csak az AVBM Egyesület tenyésszemléjén szerzett „tenyészthető” minősítés után lehet tenyésztésbe állítani.

5.1.6. Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvező szervezet fedeztetési igazolása alapján.

5.2. A tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső határai

A kan kutyákat legkorábban 12 hónaposan lehet tenyésztésbe állítani, felső korhatár nincs.

A szuka kutyát legkorábban 18 hónaposan-, legkésőbb 8 évesen lehet pároztatni. Ettől a felső korhatártól eltérni csak a tenyésztésvezető engedélyével lehet.

A szuka kutya 4 almot nevelhet fel, a továbbiakban minden pároztatás előtt az AVBM Egyesület illetékes felügyelőjétől engedélyt kell kérni a pároztatáshoz a szuka kutya bemutatásával. Ezzel a korlátozással célunk, hogy nem megfelelő kondíció ill. betegség esetén ne lehessen tenyésztésben tartani a szukákat.

5.3. Két kölykezés közötti idő

A szettereknél a normális alomszámnak a 9 kölyök számít.
Ha egy alomban 9 kölyöknél több lesz az anyakutya által felnevelve, akkor minimum 10 hónap tenyésztési szünetet kell tartani - a fedeztetési naptól a fedeztetési napig számítva. (A dajkakutyát - amennyiben elhullik az anyakutya vagy nincs teje - be kell jelenteni, amit a felügyelő szúrópróbaszerűen ellenőrizhet.)

Két császármetszés után a szuka kutyát ki kell vonni a tenyésztésből.
A törzskönyvezési hivatal bejegyzi a szuka származási lapjára és az állomány nyilvántartásba az ellési dátumot, az alomszámot, az alomhoz tartozó kölykök törzskönyvi számát és a tenyésztési idő lejáratát.

Egy szukának két naptári évben csak két alom engedélyezett.

5.4. Almonként törzskönyvezhető utódok száma

Az AVBM Egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor dajka-kutya bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.

5.5. Elsőfokú rokonok közötti pároztatás

A tenyésztésvezető előzetes engedélye alapján lehetséges, különösen indokolt esetben.
A tenyésztésvezetőnél írásban, a pároztatás indoklásával kell engedélyt kérni. Ilyen pároztatás: apa és leánya, anya és fia, testvérek egymással.
Az elbírálás ideje max.: 30 nap.

5.6. Életteljesítmény

Kanok:

A Minősítési rendszer alapján három kategóriába sorolandók a szetterek:

I. osztályú kanok:
A kritérium elérése után nincs korlátozva a fedezések száma.

II. osztályú kanok:
A fedezési korlátozás csak a pároztatásokra terjed ki, az összutódszámra nem.
A II.osztályú kanok 100-at fedezhetnek életük során Magyarországon.

III. osztályú kanok:
A fedezési korlátozás csak a pároztatásokra terjed ki, az összutódszámra nem.
A III. osztályú kanok 50-et fedezhetnek életük során Magyarországon.

Tenyészszemlézett kanok:
A fedeztetési korlátozás csak a pároztatásokra terjed ki, az összutódszámra nem.
A Tenyésszemlézett kanok 10-et fedezhetnek életük során Magyarországon.

Szukák:

A Minősítési rendszer alapján szintén három kategóriába sorolhatók. Összutódszámuk nincs korlátozva, csak a pároztatások száma és a korhatár, mely mindhárom kategóriára egységes.

5.7. Fedeztetés feltételei

5.7.1. A fedeztetés előtt a tenyészállatok tulajdonosai kötelesek meggyőződni arról, hogy a tenyésztési szabályzatban rögzített feltételeknek a hozzá párosított egyed megfeleljen, hogy mind a kan, mind a szuka rendelkezik tenyésztési engedéllyel. Ellenkező esetben a tenyészengedéllyel rendelkező egyed tenyésztési jegyét egy évre visszavonja a törzskönyvezési osztály vezetője.

5.7.2. Minden pároztatást a törzskönyvi nyilvántartó számára 8 napon belül az egyesületnél be kell jelenteni. Az ide vonatkozó formanyomtatványt precízen ki kell tölteni a kan és a szuka adataival. A fedeztetési jegyzőkönyvet a szuka tulajdonosának a kan származási lapjának másolatával (mindkét oldalról) kézhez kell kapnia, amint a fedeztetési díj ki lett fizetve.

5.7.3. Importált fedezőkanoknál csak olyan származási lap ismerhető el, amely az egyesület által kiadott, honosított számmal lett ellátva.

5.7.4. Ha egy szuka üresen maradt azt az egyesülettel közölni kell.

5.7.5. Minden fedeztetést új nyomtatványon kell jelenteni, akkor is, ha a szuka üresen maradt.

5.7.6. Egy szukát egy tüzelési ciklus alatt csak egy kannal lehet pároztatni. Ettől eltérő illetve vitás esetekben DNS vizsgálatot lehet kérni az apaság megállapítására. Ezt a vizsgálatot csak az egyesület által kijelölt és elismert állatorvos végezheti.

5.7.7. Olyan állatok spermáját, amelyek külföldön élnek (hűtött vagy fagyasztott spermát) kamarai engedéllyel rendelkező állatorvos használhat fel mesterséges megtermékenyítés céljából. A sperma elküldéséhez csatolni kell a kan származási lapjának másolatát a levevő állatorvos aláírásával és pecsétjével ellátva, valamint a tökéletesen kitöltött fedeztetési igazolást. Kérdéses esetekben az utódoknál DNS vizsgálattal ellenőrizni kell a származás valódiságát. Ennek lebonyolítási rendje a törzskönyvezési szabályzat 4.1.3. származás ellenőrzés szerint.

5.7.8. Az átmenetileg az országban tartózkodó fedező kanok esetében a származási lapon szereplő törzskönyvi számot kell elfogadni.

5.7.9. Minden fedeztetést az egyesületnél beszerezhető hárompéldányos sorszámmal ellátott fedeztetési jegyzőkönyvön kell bejelenteni. A fedeztetési jegyzőkönyvet a kan tulajdonosa a fedeztetés helyszínén a szuka tulajdonossal közösen, állítja ki (olvashatóan) és írja alá. A fedeztetési jegyzőkönyv 1 példánya a kan tulajdonosánál, 1 példánya a szuka tulajdonosánál marad. A harmadik példányt 8 napon belül kell a szuka tulajdonosnak az Egyesület törzskönyvezési részlegéhez eljuttatni személyesen vagy levélben.

5.7.10. A beérkezett fedeztetésre vonatkozó dokumentumok azonnal számítógépes nyilvántartásba kerülnek az egyesület központi adatbankjában.

5.7.11. A fedeztetési jegyzőkönyv a következő adatokat kell tartalmaznia:

Fedező kan neve
Azonosító jele
Születési időpontja (év, hó, nap)
A fedeztetés dátumai
Kan tulajdonos neve, címe
Szuka neve
Azonosító jele
Születési időpontja (év, hó, nap)
Előző ellés dátuma (év, hó, nap)
Szuka tulajdonos neve címe

5.7.12. A szuka tulajdonosának lehetősége van az egyesület felé – a 3.sz. formanyomtatványon - bejelenteni a tervezett párosítást, ezáltal elkerülheti a nem kívánatos párosítást (ez esetben az utód nem kap származási lapot).

5.7.13. Formanyomtatványok:
tervezett fedeztetési bejelentő
fedeztetési megállapodás
fedeztetési jegyzőkönyv

5.8. Alombejelentés

5.8.1. Az alombejelentőt az egyesületnél lehet beszerezni. Az alombejelentőt a tenyésztőnek kell olvashatóan és hiánytalanul kitöltenie. Egy almon belül a hívóneveknek azonos betűvel kell kezdődniük. Először a kanokat azután pedig a szukákat kell felsorolni. A tökéletesen kitöltött alombejelentőhöz csatolni kell a tenyésztő védett kennel név igazolásának a szuka, és a kan tenyészengedélyének és származási lapjának mindkét oldali fénymásolatát. Továbbá a fedeztetési igazolást és az esetleges kiállítási eredményének és a szűrővizsgálatok másolatát is.

5.8.2. Az alombejelentőt legkésőbb a kölykök négy hetes koráig kell az egyesületnél leadni. Ezen bizonylatok a származási lapok kiállításának bizonylatait képezik.

5.8.3. Minden év december 31-én az aktuális évre vonatkozó alomnyilvántartás és ellésbejelentés bezárul.

5.8.4. Alombejelentő 6.sz.melléklet (2 példányos, önindigós, sorszámozott)

5.9. Kennel nevek, kennel-névvédelem

5.9.1. A kennel név a kutya családneve. Minden kennel névnek írott és kiejtett formában különböznie kell már védett kennel nevektől. Ezt a tenyésztők személyes használatra kapják, és az összes általa tenyésztett egyedet – illetve fajtát-, ezzel a családnévvel kell törzskönyveztetni. A kennel név nem átruházható. Kivéve örökösödést családtagok között.

A kennel nevet nem lehet megváltoztatni, illetve újabbat kiváltani. Kennel nevet a tenyésztő halála után, az utolsó alomtól számított 10 év elteltével lehet újra engedélyezni. Az importált egyedek nevét a saját kennel névhez csatolni szigorúan tilos. A kennel nevek szigorúan személyesek. Ugyanúgy tilos egy kutya keresztneve után más kennel nevét csatolni. (of, from, by, at, in etc.)

5.9.2. A kennel nevet idejében a szuka fedeztetése előtt a megfelelő formanyomtatványon kell az egyesületnél igényelni. A kérelmező tenyésztő igénybejelentésére információs anyagot (tenyésztési szabályzatot, stb) kell biztosítani. Igénylését egyidejűleg továbbítják az illetékes tenyésztési felügyelőhöz, aki ellenőrzi a szóban forgó tenyészet adottságait, hogy azok meg felelnek-e a tenyésztési szabályzatban leírtaknak. Pozitív esetben a kennel név védetté válik. Az igényelt kennel nevet az egyesület hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni és a fellebbezési határidő leteltével (a nyilvánosságra hozatal utáni hónap vége), és a védelmi díj befizetése után a kennel név végérvényesen védetté válik. A kennel nevet az FCI-nél nemzetközileg védetté nyilvánítani.

5.9.3. A kennel létesítmény helységváltoztatása esetén a tenyésztőnek közölnie kell az új címet újabb kennel megtekintésre.

5.9.4. Olyan tenyészszukák esetében, amelyeknek tulajdonosai különböző FCI tagországokhoz tartoznak szerződéses szabályozást kell felmutatniuk a kennel névről és a tulajdonjogról.

5.9.5. Ha a tenyészkutyák több személy tulajdonában vannak, akkor erről a tulajdonosok között írásos szerződést kell kötni, amelyből az egyes tulajdonosok, jogai és kötelességei világosan kitűnnek.

5.9.6. Egy tenyészszuka tenyésztési jogáról a tulajdonos lemondhat egy másik tenyésztő javára. Ebben az esetben a tenyészszuka tulajdonjogi helyzete nem változik meg, de a kedvezményezett egyszeri alkalommal befedeztetheti a saját kennelneve alatt a szukát. A feltéleket illetve jogokat szerződésben kell rögzíteni.

5.9.7. Szankciók: 5.pontban leírtak bármely feltételének be nem tartása esetén a kutyák származási lapot nem kaphatnak.

5.9.8. Formanyomtatványok mellékelve:
kennelnév igénylő adatlap 7.sz.melléklet, egy példány, az asszisztens továbbítja a tenyésztési felügyelőhöz, kennel első megtekintése céljából.
kennel első megtekintése 8.sz.melléklet, egy példány, tenyésztési felügyelő kitölti, továbbítja a főfelügyelő részére, aki az elbírálás eredményéről írásban tájékoztatja a törzskönyvezési osztályt, ahol az eredmények nyilvántartásba kerülnek.