1.1.1 A tenyésszemle célja

Csak egészséges, sajátosságaikra jellemző, kifogástalan és a standard követelményeknek megfelelő Szetterek tenyésztésre való használata engedélyezett az Angol Vizsla Barátok Magyarországi Egyesületben (a továbbiakban: AVBM Egyesület). Tenyésztésre alkalmatlan Szettereket a tenyésztésből ki kell zárni.

1.1.2. Tenyészszemle rendezvények

Tenyésszemlét csak az AVBM Egyesület vezetősége által kiírt helyen és időpontban tartható, melyet interneten közzé kell tenni megfelelő időben. A tenyésszemle bírót a vezetőség döntése alapján az AVBM Egyesület Elnöke kéri fel.
A tenyésszemlék számát az AVBM Egyesület vezetősége évente igény szerint határozza meg.

1.1.3. Tenyészszemle bíró

A tenyésztésengedélyezés végrehajtásához az AVBM Egyesület vezetősége jól képzett, az FCI által elismert bírót hív meg, mint tenyésszemle bírót. A bírónak az AVBM Egyesület tenyésztésvezetője által tartott tájékoztatáson kell részt venni, ahol megismerheti az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzatát.

1.1.4. Tenyésztés-engedélyezési bizottság

1.1.4.1.A tenyésztésengedélyezési bizottság áll az AVBM Egyesület tenyésztési vezetőjéből, az Egyesület elnökéből ill. megbízottjából és a tenyésszemle bíróból.

1.1.4.2.A tenyésztésengedélyezési bizottság dönt minden kétséges kérdésben, ami a tenyésztésengedélyezés alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos és a végrehajtási rendelkezésekben nincs szabályozva. Hibás tenyésztésengedélyezési döntéseket a tenyésztésengedélyezési bizottság érvényteleníti.

Lehetnek olyan tények, amelyek kynológiai okokból a tenyésztésre való használatot korlátozzák vagy tiltják (pl.: örökletes betegségek az utódoknál, idegrendszeri tulajdonságok fellépése: emberrel szembeni agresszivitás ill. túlzott félénkség), a tenyésztésengedélyezési bizottság a tenyésztési engedélyt érvénytelenné nyilváníthatja, feltételeket és korlátozásokat állapíthat meg vagy egy újabb bemutatást kérhet. A végleges döntésig a tenyésztésengedélyezési bizottság a tenyésztési engedélyt ideiglenesen felfüggesztheti. Panasz e felfüggesztés ellen nem lehetséges.

1.1.4.3. A tenyésztés-engedélyezési bizottság döntése ellen az AVBM Egyesület vezetőségéhez lehet 15 napon belül fellebbezni. Az itt született döntés végleges.

1.1.5. Zárórendelkezések

A tenyésszemle szabályzat és a végrehajtási rendelkezések az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzatának alkotórésze.

Ez a tenyésszemle szabályzat a tenyésztő szervezet elismerésének időpontjától lép életbe.

Az ez idáig kiadott tenyésztési engedélyekkel kapcsolatban a Tenyésztés-engedélyezési Bizottság dönt.

Az AVBM Egyesület a TENYÉSZTÉSI ENGEDÉLYT egy évre adja. Ha az adott egyed teljesíti az AVBM Egyesület tenyésztési szabályzatának kritériumait, akkor minden év november 30-ig automatikusan megkapja az AVBM Egyesülettől a tenyésztési jegyet.

Tenyésztési jegy: 9.sz.melléklet. A törzskönyvezési osztály ellenőrzi minden egyed tenyésztési adatait, megfelelés alapján kiküldi fenti határidőig a tenyésztési jegyeket.

1.1.6 A tenyészszemle végrehajtási rendelkezései

1.1.6.1. A tenyészszemle kiállítás napján nem rendezhető.
A tenyészszemlének ott kell történnie, ahol elegendő hely van a megfelelő mozgáshoz. A helyszínen kell lennie az AVBM Egyesület egyik területi tenyésztési felügyelőjének, tetoválómesternek, aki az azonosítást végzi a bírálat előtt.

1.1.6.2. Egy tenyészszemle napon a szetterek megengedett létszáma egy bírónak: 60 kutya, közte szünettel.
Ennél magasabb jelentkezési számnál további tenyészszemle bíró bevonása, vagy egy további tenyészszemle nap kitűzése van előírva.

1.1.6.3. A nevezés a teljesítményvizsgálatra írásban, legkésőbb 14 nappal a tenyésztés engedélyezés napja előtt az AVBM Egyesület irodájában személyesen, postán, vagy faxon a törzskönyv másolatával, nevezési lapon történik, melyet az asszisztensek az irattárban lefűznek.
Tenyészszemlére nevezési lap: 10.sz.melléklet, 1 példányos

1.1.6.4. Az Egyesületi Irodában dolgozó asszisztens feladatai:
- időben visszaigazolást küld minden jelentkezőnek az elbírálás időpontjáról,
- az adatok teljességét és helyességét felülvizsgálja.
- az Egyesület elnökét tájékoztatja a nevezések helyzetéről,
- a tenyésztés engedélyezési jegyzőkönyv adatainak előzetes kitöltése,
- az egyes kutyák megvizsgált iratainak átadása a tenyésztés engedélyezési bizottságnak a tenyésztés engedélyezés megkezdése előtt,
- a tenyésztés engedélyezés teljes lefolyásának adminisztratív felügyelete,
- a tenyésztés engedélyezés iratairól összesítő készítése, irattározása.

1.1.7. A feltételek a részvételhez

1.1.7.1. A tenyésszemlén csak olyan szetter vehet részt, amely az AVBM Egyesület által elismert származási lappal rendelkezik. Betegségre gyanús, vagy beteg kutyát nem szabad felvezetni. A tüzelő szukákat a tenyésztés engedélyezés megkezdése előtt a felügyelőnek be kell jelenteni: ez szabályozza a részvételt. Minden szetternek a microchippel azonosíthatónak kell lenni. Azonosíthatatlan kutya nem bírálható. Kanoknak és a szukáknak legalább 12 hónaposnak kell lenni.

1.1.7.2. A tenyésztés engedélyezés napján a következő iratokat kell bemutatni:
Eredeti származási lapot
Ismételt bemutatásnál a tenyésztés felfüggesztési jegyzőkönyvet.
A tenyésztés engedélyezés helyszínére való belépéskor a kutya érvényes oltási könyvét kell bemutatni.

1.1.8. Vizsga lefolyása

A vizsgáról minden bemutatott szetter részére az AVBM Egyesület által kiadott formanyomtatványon jegyzőkönyvet vezetnek, melyek az irattárban lefűzésre kerülnek, az eredményük pedig számítógépes feldolgozásra kerül.
Jegyzőkönyv a tenyésztés engedélyezéshez: 11.sz.melléklet, 3 példányos, önindigós

1.1.8.1. A standardnak megfelelő kinézet és járásmód megítélés felülvizsgálata:
a szettereket lényeges segítség nélkül kell bemutatni a bírónak (vezetés tempós jármódban, laza pórázon). A standardben megkövetelt szőrminőség és szín korrekt megítéléséhez hintőporok, színezők és spray-k használata tilos. Ilyen manipuláció esetén a kutya nem bírálható. Minden szettert tisztán kell bemutatni.

1.1.8.2. A tenyésszemle- jegyzőkönyvet minden kutya bírálata közben jegyző rögzít a bíró diktálása alapján. A kutya tulajdonosa/birtokosa megkapja ennek a jegyzőkönyvnek az eredeti példányát, amelyet a tenyésszemle bíró aláír. A jegyző feljegyzi a tenyésszemle eredményét a kutya eredeti származási lapjára. A tenyésztésengedélyezés után a kutya tenyésztése megengedett, amennyiben a AVBM Egyesület Tenyésztési Szabályzatában előírt további feltételeknek is megfelel.

1.1.8.3. A szetterek fajtastandard előírásában megnevezett hiányosságokat súlyossági fokuknak megfelelően értékelni kell.

A tenyésztésből önmagukban kizáró okok:
- herehiba,
- fogzáródási hibák
- törött farok
- színhiba
- örökletes betegség: PRA, Csípőizületi Dysplasia …stb
- ha az egyed nem egyértelműen fajtajelleget hordozó

A következő hibák közül egy vagy több jelentkezése korlátozást ill. felfüggesztést vonhat maga után:
- viselkedési hibák
- jelentékeny pigment hiány
- standard szőrtípustól jelentős eltérés
- sérülésből adódó mozgás hiba vagy faroktörést a baleset után 14 napon belül röntgen képpel kell bizonyítani és a törzskönyvezési hivatal bejegyzésével a származási lapon igazolni kell. (Ez a Tenyésztő-szervezet életbelépése utáni balesetekre vonatkozik)
- a perzisztáló tejfogakat nem, mint meglévő maradó fogakat kell megítélni. Ebben az esetben felfüggesztés lehetséges.

1.1.9. Felfüggesztések

Felfüggesztések lehetnek, ha várható hogy egy megállapított hiba a felfüggesztés idején belül megszűnik. Ha egy kutyát felfüggesztettek ugyanabból az okból második alkalommal nem lehet felfüggeszteni. Ebben az esetben nem kap tenyésztési engedélyt.

1.1.10. Ideiglenes tenyésztésbe vétel

(azaz bizonyos ideig korlátozva van a tenyésztése)
Ideiglenes tenyésztési engedély időtartam- vagy alomszám korlátozással adható.

1.2. AZ ANGOL VIZSLA BARÁTOK MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETÉNEK KÉPESSÉG ÉS MUNKA VIZSGA SZABÁLYZATA

1.2.1. A munkavizsgák célja

A szetterek munka képességének megőrzése.

1.2.2. Szetterek képességvizsgája

I. Általános rendelkezések
1. Képességvizsgára olyan vizsla nevezhető, amelyik a vizsgát megelőző második év november 1-jén született. Kivételesen 17 hónapnál idősebb, de 2 évnél nem öregebb vizslák is vizsgáztathatók.
2. A vizsga célja a fiatal vizsla örökölt adottságainak vizsgálata, amelyek nagy valószínűséggel öröklődnek és megmutatják a szülők örökítő képességét is.
3. A rendezéséhez olyan területet kell biztosítani, amelyen a vizslák mezei munkája elbírálható és ehhez megvan a szükséges mennyiségű szárnya vad.

II. A vizsgafeladatok ismertetése
1. Orrjóság (6)
Az egész mezei munka során kell értékelni. Figyelembe kell venni, hogyan és milyen távolságról reagál a vad jelenlétére, vadhelyekre, csapákra, inkább a talaj szaglássza vagy kihasználja a légszimatot.
Képességvizsgán a fiatal vizslánál figyelembe kell venni, hogy még nincs megfelelő gyakorlatuk az orr használatában, ezért itt elsősorban az orrjóságot kell megállapítani. Az orr elbírálásához alapos megfigyelés, tudás és tapasztalat szükséges.

2. Keresési stílus (5)
Nem követelmény a kiforrott keresési stílus, inkább az érdeklődés, a találni akarás (főleg az első vad vagy vadhely utáni munkát kell figyelembe venni), a fejtartás, az önállóság (vagyis az, hogy ne csak a gazdája parancsára, figyelmetlenül szaladgáljon, hanem vezetőjétől bátran távolodjon el.) Mutassa a törekvést a keresésre. Pozitívan értékelendő, ha megpróbál utánajárni az érzett szagoknak, még ha ez által a keresési séma megtörik, lekeresetlen területek maradnak is ki. Figyelembe veendő a fajtára jellemző könnyed, kiegyensúlyozott, harmonikus mozgás is.
Képességvizsgán a fiatal vizslától még nem kívánunk kiforrott keresést, hanem a keresési hajlamot kell alaposan megfigyelni.
2/b. Gyorsaság (3)
A keresés közben kell elbírálni. A fontos mindig a vad megtalálása. A tervszerűtlenül rohangáló, gyors vizsla nem kívánatos. A terepnek, szélviszonyoknak megfelelő tempóval úgy keressen a vizsla, hogy megfelelő nagyságú teret keressen le, de ne hagyjon ki vadat.

3. Vadmegállás (5)
Nem követelmény a szilárd és kitartó állás, nem hiba, ha a madár megmozdulására a kutya beugrik. Maximális osztályzat csak akkor adható, ha a kutya legalább néhány másodpercig kifejezetten áll, legalább egy vadat szagra áll be, nem csak közvetlen közelről, a vad megpillantásakor.

4. A vad jelzése, utánhúzás (4)
Ha a vizsla friss szimatot érez, azt óvatosan mozgásával jelezze vezetőjének. Lassan húzzon a szimat irányába a vadra, majd állja meg. Ha a vad elgyalogol, húzzon tovább utána. Különlegesen magasra értékelendő, ha a vizsla parancsra, vagy önállóan az elgyalogló vad elé kerül, és úgy állja meg.

5. Kitartás (2)
A vizslának kitartóan kell keresni, dolgoznia, ami azt jelenti, hogy a vizsga egész tartama alatt a vadat passzióval és lankadatlanul keresnie kell. „Nagyon jó” kitartás az, ha a vizsla a vizsga kezdetétől a végéig minden munkafeladathoz határozott munkakedvet mutat.

6. Engedelmesség (2)
Fiatal vizsla esetében korának megfelelő, de kiegyensúlyozott viselkedést várunk el. Az engedelmesség kifejeződik az irányíthatóságában és megérett parancsok teljesítésében. Más dolgozó vizslák mellett nyugodtan, nem nyüszítve, nem rángatja vezetőjét, nem zavarja a vadászatot.

7. Viselkedés lövésre
A fiatal vizslák idegrendszeri szilárdságát is vizsgálni kell. Keresés közben, amikor a kutya legalább 25 méter távolságra van vezetőjétől, sörétes fegyverből két lövést kell leadni, legalább 20 másodperc különbséggel.
A jó idegrendszerű vizsla a lövésre felfigyel, de néhány másodperc elteltével folytatja a munkát, félelmet nem mutat. Lövésre érzékeny, ha a lövésre megijed, de kis idő elteltével vonakodás nélkül folytatja a munkát. Lövésfélő, ha a lövés után a félelem jeleit mutatja, nem folytatja a munkát rövid idő elteltével sem, vezetőjéhez szalad, vagy menekül. Az olyan kutyát, amelyik a lövés után fél perc elteltével sem folytatja a munkát, ki kell zárni a vizsgából, és ezt a származási- regisztrációs lapjára is fel kell vezetni.

III. Értékelés
A következő táblázat szerint.
Képességvizsga minősítő táblázata, bírálati lapja:…

1.2.3 Ösztönpróba szetterek részére
I. Általános rendelkezések
1. A vizsga célja a szetterek örökletes munkaképességének vizsgálata, mely tulajdonság ugyanolyan fontos része az adott fajtához tartozó egyedeknek, mint a küllem.
2. Vizsgára nevezhető minden olyan szetter, amely betöltötte a 12 hónapos kort – kivételes esetben nevezhető fiatalabb, de 10 hónaposnál nem fiatalabb kutya -, eredeti származási regisztrációs lappal rendelkezik, és egyedileg azonosíthatóan megjelölt (chip).
3. A vizsga rendezéséhez olyan, vadászatra alkalmas területet kell biztosítani, ahol a vad rejtőzködéséhez kellő takarás van, de a kutyának megfelelő szabad mozgást tesz lehetővé.
Az élő vad lehet fogoly, fácán vagy fürj. Amennyiben a területen természetes vad nincs, vagy csak kevés található, több madarat kell kihelyezni, hogy a kutya adottságai kellőképpen értékelhetőek legyenek. A vadat szabadon, a kutya indulása előtt legalább 15 perccel kell kihelyezni a területre. Az első vad megtalálása után a kutyát pórázra lehet venni és elvezetni kellő távolságra, ahonnan már nem fut vissza az előbbi madárhoz. A kihelyezett vadak egymástól legalább 200 méter távolságra legyenek egymástól.
II. A vizsgafeladatok ismertetése

1. Orrjóság (20)
Az egész mezei munka során kell értékelni. Figyelembe kell venni, hogyan használja a szelet, hogyan és milyen távolságról reagál a vad jelenlétére, vadhelyekre, csapákra, inkább a talajt szaglássza vagy légszimattal keres.
Hibák:
- folyamatos csapázás
- a vad jelzés nélküli megközelítése kis távolságra jó széllel.
- a vad kihagyása
- stabil állás vadnyomon (üres állás)

2. Keresés stílusa (20)
A futam ideje legalább 15 perc. A keresés legyen aktív, intelligens, módszeres és a terephez, időjáráshoz alkalmazkodó. A keresés legyen önálló, egyenletes és tükrözzön vadászszenvedélyt.
Szetter esetében elvárjuk a FOLYAMATOS, VÁGTÁBAN, MAGAS FEJTARTÁSSAL történő keresést. A gyorsabb keresés mindaddig előny, amíg a tempó összhangban van a körülményekkel, és nem megy az eredményesség (a vad megtalálása) rovására.
A kutya mozgása legyen a fajtára jellemző; mozgás közben a hátvonal maradjon minél közelebb a vízszinteshez, minimális mértékű „billegéssel”. A végtagok használata legyen DINAMIKUS, ERŐLKÖDÉSTŐL MENTES, az elülső és hátulsó végtagok két ütemben mozognak, az előre haladásban betöltött szerepük nagyjából azonos.
A fejtartás vágta közben a hátvonal felett van, mely a szél és terepviszonyok függvényében némiképp változhat. Hát- és oldalszél esetén, valamint alacsony növényzetben a fej alacsonyabban helyeződik.
A szetter farkát vágta közben legfeljebb a hátvonal magasságában tartja, de inkább alacsonyabban, mely lehetőleg mozdulatlan (kivéve amikor fordulásnál egyensúlyoz) illetve némi farokmozgás elfogadott. Vadszagra a farokmozgás intenzívebbé válhat.
A keresés (kilengések) irányát a szélirány határozza meg, a stílus mindig tükrözze, hogy a kutya érzékeli, és figyelembe veszi a szél irányát, erősségét, a szagvételi lehetőségeket. A keresés szélességét (oldalirányú kitérések távolságát) a terepadottságok és a szélviszonyok határozzák meg: a szélesebb a jobb, azonban mindig tudjon kapcsolatot tartani vezetőjével. Megfelelő körülmények esetén mindkét irányba minimálisan 80-100 lépés szélességet várunk el. Vadszag észlelésekor a szetter keresésének szélessége csökken, egyre szűkebb oldalirányú fordulókat tesz mielőtt a vadra ráhúzna.
A fordulóknál a kutya mindig vegye figyelembe a szélirányt. Az előremenést a terület és az időjárási körülmények (szagvételi lehetőség) határozzák meg, de ne legyen több 30 – 40 lépésnél. A kijelölt területet a kutya keresse át és minden alkalmat használjon ki arra, hogy vadat találjon. Jelezze a területen található vadnyomokat, vadfekvéseket, de ezáltal nem lehet töredezett, akadozó a keresés. Ne maradjon ki vad, azonban az esetlegesen kihagyott vad értékelésénél a bírók a körülmények és lehetőségek figyelembevételével döntsenek a minősítésről.
Mivel ezen vizsga csak a szetterek ösztönadottságait hivatott vizsgálni, önmagában a vad – sem szőrmés, sem szárnyas - üldözése nem számít hibának.
Hibák:
- töredező, akadozó keresés
- a vezetőhöz való tapadás, húzódás
- csak homlokszéllel (előre) történő keresés
- lassú vágta
- nem a fajtára jellemző, erőlködő mozgás

Kizáró hibák:
- nem vágtában történő keresés
- tervszerűtlen, önállótlan keresés
- szenvedély nélküli, nem a vad fellelésére irányuló, céltalan futkosás
- keresés orrhasználat nélkül

3. Gyorsaság (15)
A keresés egész ideje alatt a szetternek azonos tempóban (vágtában), változatlan érdeklődéssel és szenvedéllyel kell keresnie. A kutya gyorsasága a növényzet, szélirány, időjárás és vadsűrűség függvénye.
Hibák:
- a tempó csökkenése a keresés ideje alatt
Kizáró hibák:
- a tempó jelentős csökkenése a keresés ideje alatt

4. Vadmegállás (20)
A szetter a talált vadat jelezze a fajtára jellemző módon és testtartással.
Ezeknek a fajtáknak a testtartása vad jelzése közben lehet egy fixen előrenyúló testhelyzet, vízszintes fejtartással, melyet általában egy ráhúzás előz meg, illetve egy szinte ülő, guggoló testtartás, amit általában hirtelen vadszag észlelésekor vesz fel a kutya. Ez a guggolva állás viszonylag ritkán figyelhető meg, leggyakrabban talán az angol szetternél.
A vizsga csak akkor elfogadható, ha a kutya legalább néhány másodpercig határozottan és kifejezően áll. A vizsga teljesítéséhez nem követelmény a szilárd és kitartó állás, nem kizáró hiba, ha a madár megmozdulására a kutya beugrik.
Hibák:
- a vad túl rövid ideig tartó jelzése
- a vad idő előtti felkeltése
- üres állás
- ha a kutya csak parancsra áll
Kizáró hibák:
- vad megtagadása (nem állja meg, elfordul és otthagyja a vadat)
- vadtól való nyilvánvaló félelem, tartás

5. A vad jelzése, utánhúzás (15)
Ha a szetter friss szimatot érez, azt óvatos mozgásával jelezze vezetőjének. Lassan húzzon a szimat irányába, majd állja meg a vadat. Ha a vad elgyalogol, húzzon tovább utána. Különösen magasra értékelendő, ha a kutya parancsra, vagy önállóan az elgyalogló vad elé kerül, és úgy állja meg. Ráhúzás, utánhúzás közben a hátvonal leereszkedik, míg a lapockák a törzsből kiemelkedve magasan maradnak, csakúgy mint a hosszan előrenyújtott fej.
Hibák:
- túl gyors utánhúzás, a vad idő előtt kinyomása
- önállótlan, csak parancsra történő utánhúzás
- eredménytelen utánhúzás
- utánhúzás megtagadása

6. Vezethetőség, Engedelmesség (10)
Ezt a feladatot a teljes mezei munka során kell elbírálni. A kutya kéz vagy hangjelre reagáljon és hajtsa végre a vezetője parancsát.
A vezethetőség a vezető és kutya közötti együttműködés feltétele. A vezethetőség fejezi ki a kutya irányíthatóságát, az állandó kapcsolattartást a vezetővel.
Hibák:
- ha a kutya nem reagál a vezető parancsaira
- ha a kutya kikerül a vezető ellenőrzése alól
Kizáró hibák:
- ha a kutya a gazda parancsa ellenére – melyre akár a bíró is utasíthatja – legalább 5 percig nem behívható

7. Viselkedés lövésre
Keresés közben, amikor a kutya legalább 25 méter távolságra van a vezetőjétől, két lövést kell leadni, legalább 20 másodperc különbséggel sörétes lőfegyverből vagy min. 8 mm-es riasztópisztolyból.
A jó idegrendszerű szetter a lövésre felfigyel, de néhány másodperc elteltével folytatja a munkát, félelmet nem mutat.
Lövésre érzékeny, ha a lövésre megijed, de kis idő elteltével vonakodás nélkül folytatja a munkát.
Lövésfélő, ha a lövés után a félelem jeleit mutatja, nem folytatja a munkát rövid idő elteltével sem, vezetőjéhez szalad, vagy menekül. Az olyan kutyát, amelyik a lövés után fél perc elteltével sem folytatja a munkát, ki kell zárni a vizsgából.
Hibák:
- lövésérzékenység, melyet a bírálati lapon, jól látható módon külön fel kell tűntetni.
Kizáró hibák:
- lövésfélőség, melyet a bírálati lapon, jól látható módon külön fel kell tűntetni.

Feladat Kiválóan megfelelt Megfelelt
Orrjóság (20) 16 10
Keresés stílusa (20) 16 10
Gyorsaság (15) 12 8
Vadmegállás (20) 16 10
Utánhúzás (15) 12 8
Vezethetőség (10) 8 4
Összesen: 100 pont 80 50

Kiválóan megfelelt: 80-100 pont + az egyes feladatokra a fenti táblázat kiválóan megfelelt oszlopában szereplő pontszámokat elérte + a lövéspróbán se érzékenységet, se félelmet nem mutatott.
Megfelelt: 50-79 pont + az egyes feladatokra a fenti táblázat megfelelt oszlopában szereplő pontszámokat elérte + lövéspróbán legfeljebb enyhe érzékenységet mutatott, mely jól látható módon feltűntetésre kerül a bírálati lapon.
1.2.3. Versenyszabályzat Angol és kontinentális vizslák CACT Mezei Versenyéhez (field trial)

1. Az országos mezei versenyek lehetnek:
Tavaszi-nyári-őszi mezei versenyek vadelhozás nélkül – fogolyra, fácánra és fürjre kerestetnek. A vadfaj a nevezési felhívásban feltüntetendő és korlátozható. Más vadfajokkal (pl. szőrmés vad) szerzett pont is figyelembe vehető az értékelésnél, de ezeknél a hibák nem számítanak, kivéve, ha a kutya üldözi a vadat. Minősítés csak annak a kutyának adható, amelyik szárnyas vadnál szerzett pontot.
A versenyek egyes (szóló) vagy páros futamban szervezhetőek.

2. Őszi mezei versenyek vadelhozással – amelyeken a keresés a vadászható szárnyas vadfajokra történik. Munka közben lehetőleg meg kell lőni a vadat. Lövés után a kutyának meg kell keresnie, és el kell hoznia a lelőtt vadat, elhozás nélkül a kutya nem minősíthető. Ha a kutyának a futam alatt nem volt lehetősége elhozásra, a futam után egy frissen elhullott szárnyas vadat kell megkerestetni és elhozatni a kutyával. Más vadfajoknál szerzett pont is figyelembe vehető az értékelésnél. Más vadfaj esetében a hibák nem számítanak, kivéve, ha a kutya üldözi a vadat. Minősítés csak annak a kutyának adható, amelyik szárnyas vadnál szerzett pontot.
A versenyek egyes (szóló) vagy páros futamban szervezhetőek.

3. Nevezési felhívás:
A nevezési felhívásban szerepeljen a hely, a verseny jellege, (páros, szóló, derby), a bírók neve és a keresendő vadfajok. Korlátozni lehet a résztvevők körét.
- egy vagy több fajtára
- korábban megszerzett címek, minősítések szerint
- korlátozható a nevezhető kutyák létszáma (a megszabott határ nem lehet kevesebb 15- nél).
Több mint 15 kutya/pár indulása esetén a benevezett kutyákat több csoportra lehet felosztani, amit a rendező szervezet végez.
A startsorrendet sorsolással kell megállapítani.

4. Derby (junior) verseny
Szervezhető külön csoportban derby verseny a fiatal kutyák részére, ahol a részvételi korhatár 30 hónapos kor. Ezeket a versenyeket szóló vagy páros futamként kell szervezni, angol vizsláknál lehetőleg párban. Ennél a versenynél a keresés szenvedélyessége, a futás és a keresés stílusa tekintetében ugyanolyan követelményeket kell támasztani, mint a nyílt versenyeken, de kiképzés, fegyelem tekintetében engedmények tehetőek a minősítések kiadásánál. Címet derbyben nem adunk ki, csak minősítést és pontszámot. Az év összesített eredménye alapján legeredményesebb derby kutyája megkaphatja az Év Derby Győztese címet.

5. A CACT és a R.CACT cím csak kitűnő minősítést szerzett kutyáknak adható. Ha több csoportban bírálták a kutyákat, akkor mindkét csoport kitünő I kutyáját összevetés (barázs) alapján kell rangsorolni a CACT és R.CACT. címért. Az összevetésnél a végső sorrendről az alábbiak figyelembevételével kell dönteni: a fajtának megfelelő futás (mozgás), stílus és a keresés szenvedélyessége. Az itt végzett munka nem befolyásolja az addig elért eredményeket, de ha a kutyák nem végeznek kifogástalan munkát, a CACT cím nem adható ki.

6. A kutyák vezetése:
A felvezetőknek és kutyáiknak a bíró rendelkezésére kell állni a verseny egész ideje alatt és követni kell a bíró utasításait. Futam közben a kutya nem viselhet kényszerítő eszközt és a vezető csak rendkívül tartózkodó módon használhatja a hang vagy sípjelzéseket. A madár felrebbenése és a lövés körül a vezető nem érintheti meg kutyáját (kivéve a pórázra vételt) és nem előzheti meg (kivéve, amikor a vezetőnek kell a bíró utasítására felrebbenteni a vadat).

7. A futamok lebonyolítása:
A futamokat olyan területen kell lefolytatni, ahol a terület szélessége, nagysága lehetővé teszi, hogy a kutya bizonyíthassa képességeit, gyorsaságát, vadászati szenvedélyét. Legyen megfelelő takarás ahhoz, hogy a madár megbújjon, de a növényzet ne tegye lehetetlenné a lendületes vágtában való keresést. Az élő vadat tilos a futam ideje alatt a kutya előtt kiereszteni a lekeresendő területre. Az első futamnak legalább 15 percig kell tartania, kivéve, ha a kutya kizáró hibát vét.(Rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok, pl. kánikula esetén a vezetőbíró utasítása alapján a futamok hossza rövidíthető.)
A jó teljesítményt nyújtó kutyák, ha nem volt alkalmuk pontszerzésre, a bírók belátása szerint legfeljebb további két alkalommal hívhatók vissza, ekkor azonban a futamot a kutyáknak adódó első pontszerzési lehetőség után be kell fejezni.
Minden futam kezdetekor az első perc alatt az elkövetett hibákat nem szabad figyelembe venni, de a szerzett pontokat be kell számítani. Futam közben a bíró utasítására pórázra vett kutyánál, lecsatolás után az első jobbra és balra fordulónál a vad kihagyása, illetve a beleszaladás nem számít hibának. Páros futásnál a vezetőknek egymás mellett, egymástól kb. 30 méter távolságra, mindig a bírók kontrollja alatt kell maradni. Nem szabad megengedni, hogy az egyik vezető hang vagy sípjelek használatával zavarja versenytársa munkáját. Amennyiben ez a magatartás a bíró figyelmeztetése ellenére is folytatódik, a versenyzőt ki lehet zárni a versenyből. Ultrahang síp használata tilos.

8. A munka értékelése
CACT versenyeken mindig 2 bíró bírál.
A bírók pontozással értékelik a munkát. Az adott pontszám kifejezi az egész munka milyenségét, nem korlátozódik a vad körüli teljesítményre, tehát az a kutya, amelyik többször jutott álláshoz, ezáltal nem kap automatikusan magasabb pontszámot.
Az értékelés szempontjai: orr – mozgás stílusa –a keresés szisztémája – gyorsaság és kitartás – állás, szekundásás, utánhúzás – viselkedés vadkelésre és lövésre – viselkedés nyúlnál- kapcsolat és önállóság.

Egy akció a vad távoli jelzésével kezdődik, majd ráhúzás ( nem mindig ) szilárd állás, utánhúzás és a vad felkeltése következik. A madár felrepülése után sörétes fegyverrel a levegőbe kell lőni (vagy a madarat kell meglőni). Amennyiben jogszabályi akadálya van a vadászfegyver használatának egy adott versenyen, akkor 8 mm-es riasztópisztoly használható helyette, amelyet használhat a bíró és a versenyző is. A vadmegállás legyen a fajtára jellemző, szilárd és kifejező. Friss vadhelyet, nyomot csak rövid jelzéssel szabad jelezni, azután a kutyának önmagát kell korrigálni. A vadat a bíró parancsára kutya rebbentse fel. Amennyiben a vad a kutya közelségére nem kell fel, a vezető vagy a bíró is felkeltheti. Követelmény vadkeléskor a helyben maradás és nyugalom a lövéskor.
Kiűnő minősítés és CACT cím csak annak a kutyának adható, amelyik korrekten viselkedik vadkelésre és lövésre, vagyis helyben marad (maximum egy lépés engedhető meg) a vezető parancsa nélkül is.
Nyúl kelésekor megengedett a parancsadás.
Az akciónak akkor van vége, amikor a vezető a bíró engedélye után újra pórázra vette kutyáját.
Keresés közben kiperdülő nyúl esetében korrekt a viselkedés, ha a kutya helyben marad, vagy tovább folytatja a munkát anélkül, hogy a nyúl menekülési iránya lényegesen befolyásolná a keresés irányát.
Utánhúzáskor a kutya mindig a vezetője előtt, önállóan, határozottan, a vaddal állandóan kapcsolatban maradva kell dolgozzon. Ne a vad csapáját, hanem légszimatát kövesse. Hosszú utánhúzás akkor elfogadható, ha az energikus, határozott és eredményre vezet, közben a kutya nem veszti el a kapcsolatot a madárral. Az utánhúzás megtagadása kizáró hiba.

A keresés legyen aktív, intelligens, módszeres és a terephez, időjáráshoz alkalmazkodó. A kutya dolgozzon önállóan, térnyerő, a fajtára jellemző gyors tempójú, egyenletes és kitartó vágtában, magas fejtartással, állandó orrhasználatot, vadászszenvedélyt tükrözően.
A keresés legyen kitartó: ha a tempó csökken a futam alatt, a kutya nem kaphat kitűnő minősítést. Ha lényegesen csökken, akkor ki kell zárni.
A keresés irányát a szélirány határozza meg, a keresési stílus mindig tükrözze, hogy a kutya érzékeli és figyelembe veszi a szél irányát, erősségét, a szagvételi lehetőségeket. A keresés szélességét (oldalirányú kitérések távolságát) a terepadottságok határozzák meg, a szélesebb a jobb, azonban mindig tudjon kapcsolatot tartani vezetőjével. A fordulóknál a kutya mindig vegye figyelembe a szélirányt. A kijelölt területet a kutya keresse át és minden alkalmat használjon ki arra, hogy vadat találjon. . Ne maradjon ki vad, azonban az esetlegesen kihagyott vad értékelésénél a bírók a körülmények figyelembevételével döntsenek a minősítésről.
Az orrjóság és orrhasználat értékelése a minősítés alapvető szempontja kell, hogy legyen.

A jó orr legbiztosabb jele a nagyobb távolság, honnan a vadat észleli, és a magabiztosság a jelzésekben és a vadmegállásban. Bizonytalan, vagy gyenge orrot mutató kutya nem kaphat kitűnő vagy nagyon jó minősítést.

A szárnyas vad üldözése kizáráshoz vezet. Beugrás (két-három lépés megtétele) esetén kitűnő minősítés nem adható. (Kivéve a junior versenyeket)
Szőrmés vad esetében a vad üldözése, akkor nem kizáró ok, amennyiben a vezető parancsára a kutya abbahagyja az üldözést.

Páros kereséskor kontinentális vizsláknál a szekundáló kutyát kell előnyben részesíteni. Nem kaphat kitűnő minősítést az a vizsla, amelyiknek lehetősége volt rá, de nem szekundált. Kötelező a versenytárs állásának tiszteletben tartása, tehát nem mehet zavaróan a másik közelébe, semmiképp sem futhat el az álló kutya és a vad között!
Angol vizsláknál a spontán szekundálás kötelező, a vezető nagyon diszkrét segítsége még elfogadható. Parancsra szekundáló angolvizsla csak nagyon jó minősítést kaphat. Az egyáltalán nem szekundáló angol vizslát ki kell zárni. A bíró felelőssége annak értékelése, hogy a kutyának módja volt-e látni álló társát? Angol és kontinentális vizsláknál egyaránt ki kell zárni azt a kutyát, amelyik párja állását nem tarja tiszteletben vagy tartósan akadályozza annak munkáját, ugatással, állandó utána vagy ráfutással, vagy szélsőségesen rossz, tervszerűtlen kereséssel.
Ki kell zárni azt a kutyát is, melynek vezetője, miután erre a bírók figyelmeztették, túl hangos vagy feltűnő vezetési stílusával (állandó futkározás, integetés) nyilvánvalóan zavarja párja munkáját.

Őszi mezei versenyeken a lelőtt vagy sebesült vadat a kutyának hozni kell. Az elhozás csak a bírók utasítása után történhet. Nem kaphat kitűnő minősítést az a kutya, melynek vezetője a bírók utasítása előtt küldi elhozásra vizsláját. A lőtt vadért parancs nélkül rohanó vizsla legfeljebb nagyon jó minősítést kaphat. Sebesült vadért parancs nélkül is indulhat a kutya. Nem minősíthető az a kutya, amelyik szárnyas vadat nem hozott. Ha a kutyának a futam alatt nem volt lehetősége vad elhozásra, a futamok után külön feladatban bizonyítsa elhozó készségét. Ebben az esetben egy lövés után kell megkeresnie a kb. 50-60 méter távolságra levő frissen elhullott madarat.
(A vezető irányíthatja kutyáját, de annak alapvetően önállóan kell teljesíteni a feladatot).
Az osztályozásnál a bírók a lőtt vad megtalálásának, elhozásának módját is figyelembe veszik. Ülve átadás nem követelmény, de kitűnő minősítést csak az a kutya kaphat, amelyik közvetlenül vezetőjéhez viszi a vadat. Minden esetben követelmény a vad ’tiszta’, rágás, tépés, roncsolás-mentes átadása.

Kizáró okok:
- nem a fajtájának megfelelő stílusban, gyorsaságban kereső kutya,
- az agresszív, doppingolt kutya
-vezetője kezéből kimenő, vadűző kutya
- amelyik különböző irányban és különböző alkalommal háromszor szilárdan és tartósan üresen áll;
- amelyik két vadat kihagy;
- amelyik párja állását nem tartja tiszteletben, vagy társát tartósan akadályozza;
- a nem szekundáló angol vizslát;
- amelyik tudatosan kinyomja a vadat;
- amelyik lövésfélő.
Mezei keresés elhozással - versenyeken ki kell zárni azt a kutyát, amelyik a nem apportíroz; vagy az elhozott vadat károsítja.

9. Minősítések, címek:
CACT
RES CACT
Kitűnő 16-20 pont
Nagyon jó 11-15 pont
Jó 6-10 pont
Csak azokon a versenyeken, csoportokban adható ki cím, amelyekben minimálisan 6 kutya indult.CQN (Certificat de Qualités Naturelles) Annak a kutyának lehet kiadni, amely egy legalább 10 perces futam során kiemelkedő örökletes adottságokat bizonyított és vadat is állt, lövés is elhangzott, de valamilyen kiképzési hiba következtében kizárták a versenyből.(Derby versenyeken nem adunk CQN minősítést, mert ezeken a versenyeken díjazhatóak azok a fiatal kutyák, amelyeknek CQN-t adhatnánk )

1.2.4 Nemzetközi Field Trial versenyek szetterek részére
1. A mezei versenyeknek három fajtája van:
Tavaszi Mezei Verseny - csak olyan területen rendezhető, ahol foglyok vannak. Minden terület megfelelő, ahol a kutyák megmutathatják képességeiket a keresésben. Csak fogolyra és vörös fogolyra történik a keresés és csak azok a kutyák minősíthetőek, amelyek fogolyra szereztek pontot, de más vadfajtákkal szerzett pont is figyelembe vehető az értékelésnél. Más vadfaj esetében a hibák nem számítanak, kivéve, ha a kutya beugrik.

Nyári mezei verseny - a vadászható szárnyas vadfajokra kerestetnek olyan területen, ahol a madár meg tud bújni. A vadfajta a nevezési felhívásban korlátozható. Más vadfajtákkal (szőrmés) szerzett pont is figyelembe vehető az értékelésnél, de ezeknél a hibák nem számítanak, kivéve, ha a kutya beugrik a vadra.

Őszi mezei verseny - a keresés a vadászható szárnyas vadfajokra történik, olyan területen, ahol a vad meg tud bújni. Munka közben lehetőleg meg kell lőni a vadat. Lövés után a kutyának meg kell keresnie, és el kell hoznia a lelőtt vadat, elhozás nélkül a kutya nem minősíthető. Ha a kutyának a futam alatt nem volt lehetősége elhozásra, lehetőleg mindjárt a futam után egy röviddel azelőtt elhullott szárnyas vadat kell elhozatni a kutyával. Más vadfajtákkal szerzett pont is figyelembe vehető az értékelésnél. Más vadfaj esetében a hibák nem számítanak, kivéve, ha a kutya beugrik a vadra.

2. A versenyek egyes vagy páros futamként szervezhetőek.

3. A nevezési felhívásban korlátozni lehet a résztvevők körét:
- egy vagy több fajtára
- korábban megszerzett címek, minősítések szerint
- korlátozható a nevezhető kutyák létszáma (ez nem lehet kevesebb 12-nél).

Ivar és életkor alapján nem korlátozható a résztvevők köre.
A nevezési díjat a nevezési határidőig be kell fizetni és az nem jár vissza (a részvétel vis maior miatti lemondása esetén sem). A benevezett kutyákat több csoportra lehet felosztani, ezt a rendező szervezet végzi. A sorrendet sorsolással lehet megállapítani.

4. A CACIT és a R.CACIT cím csak hibátlan munkát és rendkívüli teljesítményt mutató kitűnő minősítést szerzett kutyáknak javasolható. Az FCI Kontinentális vizsla bizottsága nyomatékosan felhívja a bírók figyelmét az elvárt szigorúságra a CACIT címek odaítélésénél.
Ha egy versenyen teljesítménye alapján több kutya is megérdemli a CACIT címet, akkor a legmagasabb pontszámot elért kutyát CACIT-ra, a második legmagasabb pontszámú kutyát R.CACIT-ra javasolják. Ha több kutya azonos pontszámot ért el, akkor összevetést (barrage) kell szervezni páros keresés formájában. Az összevetésnél a végső sorrendről az alábbiak figyelembevételével kell dönteni: a stílus, a fajtának megfelelő futás (mozgás), a keresés és az engedelmesség. Az itt végzett munka nem befolyásolja az addig elért eredményeket, de ha a kutyák nem végeznek kifogástalan munkát, a CACIT cím nem adható ki.
A bírók CACIT javaslatait a rendező ország csúcsszervezete juttatja el az FCI Titkárságára. A CACIT címet az FCI csak abban az esetben igazolja vissza, ha a versenyen legalább 6 kutya futott. Egy versenyen minden esetben csak egy CACIT és egy R.CACIT cím adható ki.

5. A kutyák vezetése:
A felvezetőknek és kutyáiknak a bíró rendelkezésére kell állni és követni kell a bíró utasításait.
Futam közben a kutya nem viselhet kényszerítő eszközt és a vezető csak rendkívül tartózkodó módon használhatja a hang vagy sípjelzéseket.

6. A kutyák munkája
Az első futamnak lehetőleg jó széllel legalább 15 percig kell tartania, kivéve, ha a kutya kizáró hibát követ el, vagy nem felel meg a verseny követelményeinek. A kiváló teljesítményt nyújtó kutyák, ha nem volt alkalmuk pontszerzésre, max. további két alkalommal hívhatók vissza, ekkor azonban a futamot a kutyáknak adódó első pontszerzési lehetőség után be kell fejezni.
Minden futam kezdetekor egy szabad percet kell adni, amely alatt a szerzett pontokat be kell számítani, de az elkövetett hibákat nem. Futam közben pórázra vett kutyánál területváltáskor az első jobbra és balra fordulónál a vad szél alatti kinyomása nem számít hibának, azonban a vad szándékos kinyomása kizáró ok.
Páros futásnál mindkét vezetőnek egymás mellett, mindig a bírók kontrollja alatt kell maradni. Nem szabad eltűrni, hogy az egyik vezető a hang vagy sípjeleket úgy használja, hogy azzal zavarja versenytársa munkáját. Különösen nagyra kell értékelni a szolidabb vezetési stílust. Ultrahang síp használata tilos.

7. A munka értékelése
A/ Egy pont lehetőleg a vad távoli jelzésével kezdődik, majd szilárd állás és lehetőleg parancsra történő utánhúzás vagy a vad parancsra való felkeltése következik. Követelmény vadkeléskor a mozdulatlan helybenmaradás és nyugalom a lövéskor. A feladatnak akkor van vége, amikor a vezető újra pórázra vette kutyáját.
Utánhúzáskor a kutya mindig a vezetője előtt, határozottan és könnyedén, a vaddal állandóan kapcsolatban maradva kell dolgozzon. A távoli utánhúzás akkor elfogadható, ha energikus és határozott és eredményre vezet. Az utánhúzás megtagadása kizáró hiba. A parancsra való utánhúzást és vad felkeltését nem szabad összetéveszteni a kutya önálló akciójával, amely abból áll, hogy a vezető érkezése előtt a kutya a vad szimatával való kapcsolattartás érdekében azt spontán megközelíti. A vad parancsra való felkeltésekor - a bíró engedélye és a vezető parancsa után - a kutyának a vadat egy céltudatos akcióval kell megmutatnia. A kutya akciója alatt a vezető nem mozdulhat el a helyéről. Az akció legyen határozott, energikus és eredményes. A parancs megtagadása kizáró hiba. Minden ország joga annak eldöntése, hogy megköveteli-e a csak parancsra való utánhúzást vagy a vad parancsra való kinyomását vagy mindkettőt.

B/ A bírók nem az elért pontok száma, hanem a pont vagy pontok minősége szerint osztályoznak, különös tekintettel a fajtára jellemző stílusra, futásra (mozgásra), a szenvedélyességre, az orrjóságra és a fegyelemre.

C/ A keresés legyen aktív, intelligens, módszeres és a terephez alkalmazkodó, a kutya dolgozzon önállóan, paranccsal való befolyásolás nélkül. A terepet teljesen át kell keresnie és minden alkalmat ki kell használni arra, hogy vadat találjon.

D/ A beugrás szárnyas vadra kizáráshoz vezet. Szőrmés vad esetében ez nem kizáró ok, amennyiben a vezető első parancsára abbahagyja az üldözést és folytatja a munkát.

E/ Vadkeléskor és lövéskor lehetőleg helyben kell maradnia. CACIT címhez tökéletes helybenmaradás szükséges.
F/ Páros kereséskor a spontán szekundáló kutyát kell előnyben részesíteni. Kötelező a versenytárs állásának tiszteletben tartása, spontán vagy parancsra. Ki kell zárni azt a kutyát, amelyik párja állását nem tarja tiszteletben vagy tartósan akadályozza annak munkáját (utána futással, tervszerűtlen kereséssel, nem kielégítő fegyelemmel, üres állással).

G/ Őszi mezei versenyeken a lelőtt vagy sebesült vadat a kutyának hozni kell. Az elhozás a bírók utasítására történjen. Nem minősíthető az a kutya, amelyik szárnyas vadat nem hozott. Ha a kutyának a futam alatt nem volt lehetősége vad elhozásra. Az osztályozásnál a bírók a lőtt vad megtalálásának, elhozásának módját is figyelembe veszik.

H/ Ki kell zárni az agresszív, doppingolt vagy vezetője kezéből kimenő, vadra beugró kutyát; amelyik a futama alatt szárnyas vadat egyszer tudatosan kihagy vagy kinyom;
amelyik különböző alkalmakkor háromszor szilárdan és tartósan üresen áll;
ha párja állását nem tartja tiszteletben, vagy társát tartósan akadályozza;
amelyik vadkeléskor vagy lövéskor nem marad helyben;
amelyik lövésfélő vagy a futam alatt ugat;
azt a kutyát, amelyik nem felel meg a versenykövetelményeknek.
Őszi versenyeken ki kell zárni azt a kutyát, amelyik a lelőtt vadat nem találja meg vagy a megtalált vadat nem hozza el; vagy a vadat szemmel láthatóan károsítja.

8. MTHR (Mention Trés Honorable Réservée)
MTHR minősítést kap az a kutya, amely a futam alatt kiváló teljesítménnyel egy kitűnő pontot szerzett, azután egy kizáró hiba következtében nem kapott minősítést. (Vad kinyomása vagy kihagyása). Csoportonként csak egy MTHR adható ki.

9. CQN (Certificat de Qualités Naturelles)
Annak a kutyának lehet kiadni, amely kitűnő futamot teljesített vadmegállással, de egy kiképzési hiba következtében kizárták.

Eljárás: szöveges értékelést kap minősítéssel.

1.2.4. munkavizsgák illetve versenyek
Egyesületünk elfogadja más szervezetek vadászkutya munkarendezvényein elért vizsga- és versenyeredményeket.
Az ötnyelvű nemzetközi munkavizsga bizonyítvány kiváltásához – mely feljogosítja az egyedet kiállításon a munka osztályba történő nevezéshez - az alábbi Magyarországon megrendezett vizsgák és versenyek eredményei fogadhatók el:
Vizsgák:
- Vízi-mezei vizsga – a vizsga sikeres teljesítése min. III. díjban
- Őszi tenyészvizsga – a vizsga sikeres teljesítése min. III. díjban
- Mindenes vizsla vizsga – a vizsga sikeres teljesítése min. III. díjban
Versenyek:
- Field Trial verseny angol vizslák részére – versenyen történő pontszerzés
- Vízi-mezei verseny vizslák részére – a verseny sikeres teljesítése min. III. díjban
- Minden vizsla verseny vizslák részére – a verseny sikeres teljesítése min. III. díjban

2. Kiállítási szabályzat

2.1. Bevezető

Az AVBM Egyesület /a továbbiakban Egyesület/ az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együttműködve a kiállítások lebonyolításának rendjét a következőképpen képzeli el:
8O-nál több nevezett kutya esetén külön ring és külön bíró biztosítását kérjük.
Nevezési létszámtól függetlenül a kutyák védelmében szükséges a fajta bírálatának pontos kezdetét megadni.
A bírót az AVBM Egyesület választja ki a mindenkor érvényes bírói listából.
A bírói körbe a jegyzőt, a ringtitkárt, a tolmácsot és a tárgyi feltételeket /írógép, soroló tábla stb. az AVBM Egyesület biztosítja.

2.2 A kiállításokon való részvétel

Az FCI jogosítványokkal rendelkező szervezettel együtt rendezett kiállításokra kizárólag az FCI által elismert származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be.

Magyar természetes vagy jogi személy, vagy jogi személységgel nem rendelkező társaság tulajdonában lévő kutya kizárólag az Egyesület által honosított származási lappal nevezhető be.

A kiállítás területére csak érvényes állatorvosi oltási igazolvánnyal rendelkező kutya vihető be.

A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa felelős. Harapós kutya csak „harapós” jelzéssel, szájkosárral és rövid pórázon tartható a kiállításon. Az ilyen kutyáról a szájkosarat csak a bírói körben szabad levenni, bírói utasításra.

A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos!

2.3. Nevezési feltételek

2.3.1. A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (feladás dátuma) jogosult a kutyát benevezni.
A nevezéshez minden esetben csatolni kell:
- pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot, (12.sz.melléklet, 1 példányos, melyek az irattárba lefűzésre kerülnek)
- a származási lap másolatát,
- a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását
- munka osztályba való nevezéshez a hivatalos FCI munkavizsga bizonyítványt
- champion osztályba történő nevezéshez a nemzeti vagy nemzetközi champion igazolás másolatát.

Minden kiállításra csak microchippelt, azonosítható kutyát lehet benevezni.
A kiállító a nevezési lap beküldésével egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére is, amely nevezési díj semmilyen esetben nem téríthető vissza.
A kiállító a nevezési lap aláírásával kötelezettséget vállal a kiállítás kezdési, illetve best in show időpontjának betartására.

2.3.2. A nevezési lapon közölt adatokért a kutya tulajdonosa az aláírással és a beküldéssel egyidejűleg fellelőséget vállal, a kiállítási szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el.

2.3.3. Nem nevezhető és nem bírálhatók a kiállításokon rejtett-, egyheréjű vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, a tüzelő szukák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák.

2.3.4. A kiállításokon sem pótnevezés, sem helyszíni nevezés nem lehetséges.

2.3.5. Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani, ha egyesületi tag, a tag kizárásáról a közgyűlés dönthet.

2.3.6. A bírálat alkalmával a bíró utasítására a ringtitkár jogosult a felvezetett kutya mircohip ellenőrzésére.

2.4 A kiállítás

2.4.1. A kiállító felelőssége, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési, a bírálat befejezése után kérheti, hogy a bíró a kutyát minősítse, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe. A helyezési eljárás megkezdése után érkezett kutya nem helyezhető.
2.4.2. A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ringtitkár és szükség esetén a tolmács tartózkodhat. Kivételt képez a vezető bíró. A bírálatba azonban senkinek sem szabad beavatkoznia.

2.4.3. Támadó, harapós kutyák, amelyek nem hagyják magukat végigtapintani, nem kaphatnak minősítést. Ilyenkor a bírálati lapra rá kell vezetni, hogy a kutya nem bírálható és az okot is meg kell jelölni.

2.4.4. A kiállításokon csak a kiállítási katalógusban szereplő kutyák bírálhatók.
2.4.5. A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni.

2.4.6. A ringtitkár szúrópróbaszerűen a microchip számokat ellenőrizheti.

2.5. Átsorolás

Ha a kutya tulajdonosa a champion osztályban történő nevezésekor nem csatolta a nevezéshez szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a rendező szervezet jogosult a kutyát automatikusan a nyílt osztályba besorolni, természetesen a kutya korára tekintettel.

A bíró jogosult a kiállításon a nem megfelelő osztályban lévő kutyát a megfelelő osztályba átsorolni, de az csak kor, nem vonatkozásában lehetséges.

Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti – illetve ahol a katalógusban szerepel – osztályban kell elbírálni.

Egyéb esetben átsorolást a bírálati lapon és az összesítőn is fel kell tüntetni.

3. FCI konform szabályok

3.1. Kiállítási osztályok

BÉBI osztály:
Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást kapnak.

KÖLYÖK osztály: 6-9 hónapos korig
Ebben az osztályban a kutyák csak leírást kapnak, és több kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kutyák fehér szalagot kapnak, ígéretes vagy nagyon ígéretes differenciálás lehetőségével.

FIATAL osztály: 9-18 hónapos korig
Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a Hungária Prima Junior (HPJ) címet, amelyhez egy kék-fehér szalag és HPJ kártya jár.

NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig.
Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, egy nemzeti színű szalaggal és egy kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet (kártyával).

NYÍLT osztály: 15 hónapos kortól
Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítésire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, egy nemzeti színű szalaggal és egy kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet (kártyával).

MUNKA osztály: 15 hónapos kortól
Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, amely a nevezési határidőig a hivatalos FCI munkavizsga bizonyítvánnyal rendelkezik. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet, egy nemzeti színű szalaggal és egy kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet (kártyával).
CHAMPION osztály:
Nevezhető minden olyan kutya, amelyik a nevezési határidőig megszerezte a nemzeti vagy nemzetközi szépség vagy munka champinátust. Ebben az osztályban is kapnak leírást és minősítést a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya „Champion osztály CAC” címet kaphat, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár.

VETERÁN osztály: 8 éves kortól
Nevezhető minden olyan kutya, amelyik betöltötte 8. életévét tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban is kapnak leírást a kutyák és több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez kitűnő I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya „Veterán osztály CAC” címet kaphat, amelyhez egy nemzeti színű szalag és egy kártya jár.

Egyéb feltételek:
- minden kutya csak egy osztályba nevezhető,
- kor szerinti nevezésnél minden esetben a bírálat napja az irányadó.

3.2 A kiállításon elérhető minősítések és címek

3.2.1. Az egyes osztályokban elérhető minősítések:
- kitűnő kék szalag
- nagyon jó piros szalag
- jó sárga szalag
- megfelelő zöld szalag

3.2.2. A jelen szabályzatban az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező.

3.3. Egyéb kiadható címek:

3.3.1. CACIB

- CACIB: nemzeti színű zsinór arannyal és kártya, amely igazolja, hogy a kutya az adott kiállításon elnyerte a CACIB várományt. A kártyán fel kell tüntetni „az FCI visszaigazolásának fenntartásával”.

- CACIB váromány csak olyan kiállításokon adható ki, amelyeken az FCI ezt külön engedélyezte.

- CACIB cím kizárólag csak akkor viselhető, ha azt az FCI hivatalosan visszaigazolta.

- A CACIB várományt a nyílt, növendék és champion osztály kitűnő I. győztes (CAC) címet kapott kutyái közül a legjobb kaphatja.

- A CACIB váromány kiadása nemenként történik.

- Abban az esetben, ha az adott kutyafajtát több bíró bírálja az adott kutyakiállításon, akkor minden esetben meg kell jelölni annak a bírónak a személyét, aki a CACIB várományt kiadja. A kijelölt bíró jogosult a CACIB javaslat kiadására és egyedül határoz anélkül, hogy ebben a kérdésben valakivel is tanácskozna.

- A CACIB váromány visszaigazolásainak feltételeit az FCI előírásai tartalmazzák, ezek meglététét a bíró nem vizsgálhatja a kiállításon.

3.3.2. Reserve CACIB: nemzeti színű zsinór ezüsttel és kártya

A bíró a CACIB váromány kiadását követően a bírói körben lévő kutyákhoz behívja a CACIB várományt elnyert kutya osztályában kitűnő II. minősítést kapott kutyát és ebből a konkurenciából választja ki a Reserve CACIB kutyát. Ez a cím akkor adható ki, ha a bíró meggyőződése, hogy a Res. CACIB címet kapott kutya kapná a CACIB címet, ha a CACIB címet kapott kutya nem lenne jelen.

3.3.3. Hungária fajtagyőztes (HFGY): arany zsinór és kártya

A bébi és kölyök osztály kivételével valamennyi osztálygyőztes kutya konkurál nemre való tekintet nélkül.
Ahhoz. Hogy a fajtagyőztes cím kiadható legyen, a bírónak tekintettel kell lennie arra, hogy a kutya kvalitásai ennek a címnek megfeleljenek és a fajtagyőztes kutya méltó reprezentánsa legyen fajtájának.

3.3.4. Hungária Derbi győztes (HDGY) piros-fehér zsinór

A szövetség évente egy alkalommal Derby kutyakiállítást rendez.
A HDGY címért konkurálhat fajtánként és nemenként minden előző évben született kutya, amelyik ezen a derby kiállításon a bírálat napján a 9. hónapos kort betöltötte és kitűnő minősítést kapott

3.3.5. Fiatal klubgyőztes

Minden évben egy alkalommal az adott fajta részére az Egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki nemenként a fiatal osztályban kitűnő I., HPJ címet kapott kutya részére. A bírálati lapra a „Fiatal Klubgyőztes” cím mellé az évszámot is fel kell tüntetni minden esetben.

3.3.6. Klubgyőztes

Minden évben egy alkalommal az adott fajta részére az Egyesület által megrendezett klubkiállításon adható ki nemenként a növendék, nyílt és a champion osztályban kitűnő I. győztes címet kapott kutyák összevetését követően a bíró által legjobbnak tartott kutya részére.

3.3.7. Tenyésztési nagydíj, tenyésztési díj

Tenyésztési nagydíj I-II-III. fokozatát kizárólag nemzetközi CACIB, vagy az egyesület által rendezett speciális kutyakiállításon lehet kiadni. A tenyészcsoportban a rangsort a tenyésztő által felvezetett egyedek homogenitása szabja meg.
Nevezési feltétel, hogy a tenyészcsoportban az egy tenyészetből származó legalább két különböző apától, vagy két különböző anyától származó legalább három azonos fajtájú kutyával lehet indulni. A nevezésnek további feltétele, hogy a felvezetett kutyák az adott kiállításon legalább két kitűnő és egy nagyon jó minősítést kapjanak.
A nevezés további feltétele a külön nevezési díj befizetése. Nem CACIB kiállításon ugyanezen feltételekkel lehet ezt a versenyt megrendezni, az elnyerhető címek: tenyésztési díj I-II-III. fokozat. Kétnapos kiállításon mindkét napon megrendezhető ez a verseny.

3.3.8. Fajtacsoport győztes

Az FCI mindenkori előírásainak figyelembevételével a fajtacsoport beosztásnak megfelelően a fajta győztes kutyák vehetnek részt ebben a konkurenciában.
A vezető bíró feladata felkérni a fajtacsoportot bíráló bírót, akinek a kiválasztásakor figyelembe kell venni az FCI bírói szabályzatában foglaltakat.
A fajtacsoportot bíráló bíró általában az első és második helyezett kutyát választja ki, akik a fajtacsoportgyőztes (BOG), illetve a reserve fajtacsoportgyőztes (Res.BOG) címet kapják. Fenti címeket a kiállításon a bírálati lapra rá kell vezetni.

3.3.9. A kiállítás legszebb kutyája – BEST IN SHOW

A vezetőbíró által előre felkért bíró választja ki a megjelent fajtacsoportgyőztes kutyák közül. Az első helyezett a kiállítás legszebb kutyája címet kapja (BIS), míg a második a reserve győztes (Res.BIS) címet kapja. Mindkét eredményt az adott kiállításon rá kell vezetni a bírálati lapra.

A kiállítási eredményeket a 13. számú formanyomtatványon kell vezetni
(13.sz.melléklet), melyek számítógépes feldolgozásra kerülnek.

3.3.10. Egyéb versenyek:

3.3.10.1. Az Egyesület a kiállításokon egyéb versenyeket is rendezhet, pl.: „fiatal felvezetők versenye”, „kutyapárok versenye”. Ezen versenyekre minden esetben a fajtacsoportgyőztesek kiválasztása előtt kerül sor. Ezeknek a szabályait az elnökség külön megállapíthatja.

A CACIB kiállítások kivételével egyéb egyéni díjfelajánlásokra is sor kerülhet. Ezeket azonban a kiállítás reggelén a rendező szervezet elnöke be kell jelentse a vezető bírónak.

3.3.10.2. Speciális kiállítások tervezete:

Champion Show speciális szabályai / minden év decemberben rendezik meg/
A Szövetség évente egy alkalommal champion kiállítást rendez, amelyre nevezni az alábbi címek birtokában lehet:
Bármely ország Junior Championja
valamely ország nemzeti championja
nemzetközi szépségchampion
Ezen a rendezvényen a kutyák bírálati lapot nem kapnak, rangsorolás történik.

Champion Ship Show:

Feltételei és lebonyolítása megegyezik az angliai Champion Ship Show kiállításokéval. Győztes címek: kitűnő 1-től 4-ig, osztálygyőztes, Legszebb kan és szuka CC’ és fajtagyőztes.

3.4. Kiállításon kívűl elnyerhető címek

3.4.1. Hungária Junior Champion (HJCH): oklevél

Teljesítésének feltétele 9-18 hónapos kor között 3, Magyarországon a Szövetség által rendezett kiállításon kapott HPJ vagy Fiatal Klubgyőztes cím, amelyek közül egyet legalább nemzetközi vagy klubkiállításon kell elérni, két különböző bírótól. A Hungária Junior Champion cím nem jogosít a champion osztályba történő nevezéshez, a Champion kiállításon azonban ennek a címnek birtokában már lehet nevezni a kutyát.

3.4.2. Hungária champion (HCH): oklevél

Magyarországon az Egyesület által rendezett vagy támogatott kiállításon a felnőtt osztályban elért három nemzetközi kiállításon megszerzett CAC cím és egy nemzeti kiállításon elért CAC cím három különböző bírótól. Az első és az utolsó CAC között egy évnek el kell telnie.

3.4.3. Hungarian Grand Champion (HGCH): oklevél

A Hungária Champion cím birtokában Magyarországon az Egyesület által rendezett vagy támogatott kiállításon champion osztályban elért három győztes cím és ezen kívül szintén a champion osztályban a győztes cím elérése után egy fajtagyőztes cím is.

3.4.4. Nemzetközi szépségchampionátus C.I.E: oklevél

Két CACIB (FCI-től már visszaigazolt) cím, legalább két különböző országból, amelyek közül az egyiket a fajta standard országában vagy a kutya tulajdonosának lakóhelye szerinti országban ért el a kutya, és az FCI által elfogadott munkavizsga (min. 75 % pont eredménnyel) Az első és az utolsó CACIB között egy évnek el kell telnie és két különböző bírótól kell megszerezni.

A 8. pontban leírt címek kiadása nem a kiállításon történik, ezt a kutya tulajdonosának a megfelelő igazolások (bírálati lapok és CACIB visszaigazolás) bemutatásával kell kérelmeznie a Szövetség Központi Irodájában a 14.sz.formanyomtatványon, melyet a törzskönyvezési vezető továbbít az F.C.I. felé.

3.4.5 Nemzetközi Kiállítási szépségchampion C.I.B.

Négy CACIB (FCI-től már visszaigazolt) cím, legalább három különböző országból, amelyek közül az egyiket a fajta standard országában vagy a kutya tulajdonosának lakóhelye szerinti országban ért el a kutya. Az első és az utolsó CACIB között egy évnek el kell telnie és három különböző bírótól kell megszerezni.

A 8. pontban leírt címek kiadása nem a kiállításon történik, ezt a kutya tulajdonosának a megfelelő igazolások (bírálati lapok és CACIB visszaigazolás) bemutatásával kell kérelmeznie a Szövetség Központi Irodájában a 14.sz.formanyomtatványon, melyet a törzskönyvezési vezető továbbít az F.C.I. felé.
Melléklet:14.sz.

3.5. Mestertenyésztő: oklevél + plakett

Feltétele: 10 különböző alomból 10 CAC-os vagy derby Győztes utód eredményeinek bemutatása azonos fajtából.

3.6. Óvási bizottság

- A bírói döntés ellen óvásnak helye nincs. Ez pontosan azt jelenti, hogy a kapott minősítés, vagy a kiadott címek, illetve az esetlegesen ki nem adott győztes címek miatt óvásnak helye nincs.

- Óvni kizárólag alaki hibák miatt lehetséges (pl. rossz osztályba sorolás) a bírálatot követő két órán belül, óvási díj befizetése mellett, írásbeli kérelemmel, amelyet az óvási bizottsághoz kell benyújtani.

- Az óvási bizottság az óvás benyújtását követő egy órán belül dönt. Ha helyt ad az óvásnak, akkor a befizetett összeget vissza kell fizetni. Ha az óvás sikertelen volt, az óvási díj a rendező szervezetnél marad.

- Az óvási bizottság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

- Az óvási bizottság három tagból áll, amelynek egyik tagja, egyben elnöke a kiállítás vezető bírója, egy bíró, akit a kiállítás katalógusában fel kell tüntetni, és az AVBM Egyesület által kijelölt személy írásos megbízás alapján.