II. fejezet
Az egyesület célja és tevékenysége

Az egyesület működési célja:
1. Az Angol szetter, Gordon szetter, Vörös és a Vörös-fehér ír szetterek tenyésztőinek és tartóinak egyesületbe tömörítése, azok érdekeinek védelme, ill. tenyésztésüknek, magyarországi állományuknak hozzáértő gondozása, fenntartása és népszerűsítése.
2. Az állattenyésztési törvény alapján az állami elismertség ideje alatt tenyésztésszervezési feladatok ellátása, valamint a vadászati törvény, a szetter fajtákra vonatkozó standardadó ország, ill. az FCI előírásainak megfelelően a fajta használati alkalmasságának javítása.
3. A fajtákhoz tartozó kóbor és gazdátlanná vált kutyák mentése.
4. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselőjelöltet, megyei fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.
Az egyesület tevékenysége:
1. Az állami elismerésből adódóan az állattenyésztési hatóság által elfogadott tenyésztési szabályzat végrehajtása, tenyészállat bírálatok szervezése, lebonyolítása a fajták törzskönyvének vezetése, származási igazolások kiállítása, bírók képzése, minősítése az állami elismerés ideje alatt:
2. kapcsolattartás és együttműködés a hazai és nemzetközi ebtenyésztő szervezetekkel,
3. kynológiai tanfolyamok, előadások szervezése,
4. kynológiai tárgyú könyvek és egyéb kiadványok megjelentetése
5. egyéb: az Egyesület céljait segítő gazdálkodási tevékenység, amely a kynológiai tevékenységet nem veszélyeztetheti

III. fejezet
Az egyesület tagsága
1. Az egyesület tagja lehet minden büntetlen előéletű természetes személy, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amely az egyesület céljait, alapszabályát elfogadja, ennek szellemében tevékenykedik, a tenyésztő szervezethez tartozó fajtában ebét regisztráltatja és vállalja az egyesületbe történő belépéssel járó kötelezettségeket. Nyilatkozik, hogy az egyesületbe felvételét kéri.
Az Egyesület tagja lehet az, aki a tenyésztő szervezethez tartozó fajtákban regisztrált egyeddel rendelkezik a 98/2013VM rendelet 7§ (2) rendelet szerint.
2. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - aki választása szerint - anyagi, szakmai, illetőleg erkölcsi támogatást nyújt az egyesület részére. Elfogadja az egyesület céljait, alapszabályát, ill. nyilatkozik, hogy az egyesületbe pártolótagkénti felvételét kéri.
3. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a köztiszteletben álló természetes személy, aki az egyesület által megfogalmazott célok elérése vagy az egyesület tevékenységének előmozdítása érdekében kimagasló erőfeszítéseket tett. A tiszteletbeli tagot bármelyik tag javaslata alapján a közgyűlés választja.
4. A jelentkező tag, pártolótag felvételéről a közgyűlés titkos szavazással dönt.

A tagsági viszony megszűnik:
1. A tag kilépésével:
A tagsági jogviszonyt az egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor meg lehet szüntetni. A kilépés a tagot a vagyoni kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.
2. A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.
- Ha a tagsági jogviszony feltételei már nem állnak fenn, akkor az Egyesület Elnöke a tagsági jogviszonyt harminc napos határidővel felmondhatja.
- Ha a tag önhibájából az éves a tagsági díjat igazolható írásbeli felszólítás ellenére tárgyév február 28. napjáig nem fizeti meg.
A felmondásról az Egyesület Elnöksége dönt. A határozatot írásban igazolható módón kell közölni a taggal.
3. A tag kizárásával:
A Közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, amennyiben a tag az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten megsérti.
A kizáró határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni, melynek tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.
4. A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.
5. A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni az Egyesület Elnökénél, aki ezt a Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a következő ülésén bírálja el a fellebbezést, ahol az érintett tag előadhatja védekezését.

A tagok jogai és kötelezettségei

Az egyesület tagja jogosult:
o az egyesület közgyűlésén részt venni,
o a döntésekben szavazati joggal részt venni,
o az egyesület szakmai munkájában és rendezvényein részt venni,
o választhat és választható az egyesület szerveibe, ha a törvényben előírt feltételeknek megfelel,
o jogosult az egyesület irataiba betekinteni,
o a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet,
o kezdeményezheti tiszteletbeli tag felvételét,
o jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
o az elnökségi ülésen jelen lehet, és ott felszólalhat
o az egyesület tagját jogszabályba nem ütköző vélemény nyilvánításáért hátrány nem érheti.
o a pártoló tag és a tiszteletbeli tag nem választhat és tisztségbe nem válaszható
o a pártoló tag és a tiszteletbeli tag az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt.

Az egyesület tagja köteles:
1. az állattenyésztésre és tartásra vonatkozó törvényeket, rendeleteket, ill. az egyesület alapszabályát, határozatai, és megállapodásait betartani,
2. a rendezvényeken, kiállításokon kulturáltan, sportszerűen viselkedni,
3. a szervezeti életben részt venni, a rábízott illetve elvállalt feladatokat végrehajtani, tisztségbe való megválasztása esetén azt a legjobb tudása szerint ellátni,
4. nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását,
5. a vállalt tagsági díjat rendszeresen megfizetni minden év január 31. napjáig.
6. a tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni, tagsági viszonya kizárólag a tagsági viszony megszűntetésének bejelentésével vagy a tag halálával szűnik meg.

IV. fejezet
Az Egyesület szervezete
I. Közgyűlés,
II. Elnökség
I. Közgyűlés
A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.
A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
o az alapszabály módosítása;
o az egyesület megszűnésének elhatározása;
o az elnökség megválasztása, visszahívása, azok lemondásának tudomásul vétele
o az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása
o az éves költségvetés - ezen belül a tagsági díj – elfogadása
o az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;
o az egyesület éves programjának elfogadása
o döntés tag kizárása ügyében
o a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
o a végelszámoló kijelölése.
A közgyűlést az egyesület elnöksége hívja össze, a meghívónak és a tervezett napirendnek a tagok részére - legkésőbb a közgyűlés előtt 15 nappal megelőzően kell a tagokhoz megérkeznie. A meghívókat az egyesületi tagnyilvántartásban feltüntetett elektronikus levélcímére, annak visszaigazolását kérve, ha ilyen nincs, akkor lakcímre kell postai úton eljuttatni. Egyúttal az egyesület honlapján is meg kell jelentetni.
A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított, 5 napon belül a tagok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Bármely esetben a tagokat a napirendről az ülés napját megelőzően legalább 8 nappal írásban, igazolható módon értesíteni kell.
A közgyűlést össze kell hívni:
o ha ezt a törvényszék elrendeli,
o ha a tagok 30 %-a az elnökségtől írásban kérik, ok és cél megjelölésével,
o köteles a közgyűlést összehívni az elnökség a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
o az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
o az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
o az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az ilyen okból összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, megismételt ülést kell tartani. A megismételt ülés a határozatképtelen ülést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt közgyűlés csak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

Határozathozatal:
o A közgyűlés határozatai egyszerű szótöbbséggel hozza.
o Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
o Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
o A közgyűlés mindaddig határozatképes, ameddig azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább fele plusz egy fő jelen van.
o Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
o Személyi kérdésekben, valamint a jelenlévő tagok 20 % indítványára a közgyűlés titkos szavazással dönt.
o Az egyesület tagja jogait a közgyűlésen csak személyesen gyakorolhatja.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
o akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
o akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
o aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
o akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
o aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, valamint a taggyűlésen részt vett két tag hitelesít.

Határozathozatal közgyűlés tartása nélkül
Az évi rendes közgyűlésen túl lehetőség van arra, hogy egy adott kérdésben az egyesület tagsága határozatot hozzon közgyűlés megtartása nélkül.
Az egyesület elnöksége a tervezetnek a tagoknak történő megküldésével kezdeményezheti a nyílt szavazással azonos határozathozatalt, oly módon, hogy megküldi a határozat tervezetét. A tagoknak nyolc nap áll rendelkezésre, hogy szavazatukat megküldjék az elnökségnek.
A közgyűlés tartása nélküli döntéshozatal során akkor eredményes, ha az elnökség részére a határozathozatal időpontjában érvényes taglétszám 50% plusz egy fő megküldi szavazatát
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést ülését az elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül, ha valamennyi tag vagy alapító szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal.
A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
Személyi kérdésben csak közgyűlésen lehet határozatot hozni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét és időpontját, a meghozott döntések tartalmát, határidejét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők arányát (ha lehetséges személyét).
Az egyesület elnöke a döntéshozatalt követő 15 napon belül gondoskodik a jegyzőkönyvek lefűzéséről, mely a közgyűlés döntéseinek nyilvántartásaként szolgál.
A közgyűlésen hangfelvétel készíthető a jegyzőkönyv mellékleteként, melyet a tagok bármikor meghallgathatnak és arról hiteles másolatot kérhetnek.

II. Elnökség

Az elnökség három tagból áll. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni
Nem lehet az egyesület tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.
Az egyesület elnökségét a közgyűlés választja tagjai közül, 4 évre.
Az elnökség tagjai újraválaszthatók.
Az elnökség tagjai egymással rokoni családi és üzleti kapcsolatban, ill. munkaviszonyban nem állhatnak egymással.
Az elnökség tagját csak úgy lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot is megnevezik, és e két kérdésről egyszerre határoz a közgyűlés.
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség az ülésről legalább 3 nappal az ülés időpontját megelőzően írásban (levél, fax, email) értesíti a tagokat, az ülés napirendjének mellékelésével.
Az Elnökség határozatképes, ha a tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbséggel hozza.
A legfőbb szerv ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha a legfőbb szerv tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton megfelelően igazolható, melynek érdekében az ülésről a jegyzőkönyvön túl hangfelvételt kell készíteni.
Az értekezlet oly módon is megtartható, hogy a résztvevők technikai eszközök igénybevételével ellenőrizhetően, azonosíthatóan ugyanazon időben egymással kapcsolatban állnak és részt vesznek a tanácskozás, a döntéshozatal minden mozzanatában.
Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a hozott határozatokat közzé kell tenni, nyilvántartásba venni és a Határozatok Tárában megőrizni.
A hozott döntéseket a félévente megjelentetett hírlevélben kell nyilvánosságra hozni, az illetékesekkel írásban az átvételt dokumentálható módon kell közölni.

Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
o az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
o dönt a tagfelvételi kérelemről
o a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
o az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
o az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
o az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
o a közgyűlés összehívása, a tagság értesítése;
o az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
o részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
o a tagság nyilvántartása;
o az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
o az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
o az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele

Elnök
Az elnök hatásköre:
o az egyesület és az elnökség tevékenységének irányítása,
o döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály nem sorolt a közgyűlés hatáskörébe,
o összehívja és vezeti a közgyűlést,
o az Elnök önállóan jogosult az Egyesület képviseletére.
o az Elnök az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnök a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
o az Elnök megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

V. fejezet
Az egyesület gazdálkodása
Az egyesület vagyona a tagdíjakból, pályázatokon elnyert támogatásokból, magán - és jogi személyek felajánlásaiból, valamint saját gazdálkodásának eredményéből képződik.
A felajánlások elfogadásához az elnökség elfogadó határozata szükséges.
Az egyesület céljai megvalósításának elősegítése érdekében saját gazdálkodást is folytat, melynek keretében árbevétel ellenében különböző szolgáltatásokat nyújt, megbízásokat teljesít, pályázatokon vesz részt.
Az egyesület bevételeinek, kiadásainak tartamát, elszámolásuk módját a gazdálkodásra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok figyelembe vételével kell meghatározni.
Az egyesület tagjai évi 6000,- ft tagdíj fizetésére kötelesek.
Az egyesület tisztségviselői feladataikat társadalmi munkában látják el, készkiadásaik megtérítésére azonban igényt tarthat.
Számviteli feladatok ellátására külső szakember bízható meg térítés ellenében.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, csak az alapszabályban megjelölt célokra fordíthatja.
Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának éves beszámolóit a jogszabályban előírt módón hozza nyilvánosságra
A bankszámla felett az elnök egyedül rendelkezik.

VI. fejezet
Az egyesület jegyzése
Az egyesületet az egyesület elnöke jogosult jegyezni.
Az alapszabály által nem érintett kérdésekben Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók